Koszta Sándor: Keceli regélő - Thorma János Múzeum könyvei 16. (Kecel-Kiskunhalas, 2004)
Tartalom
ma is a Vető család birtokában van. A volt utcai szobát alakitották át bolthelységnek, mögötte volt a lakás és a hosszú épület végén, a korábban az uradalmi dézsma raktárhelyiségei, továbbra is az új zsidó boltos raktárhelyiségei maradtak. Vas- és vegyeskereskedés volt, de gyapjú felvásárlással is foglalkozott. A felvásárolt gyapjút magasra rakott szekereken Pestre szállította eladni, visszafelé a bolt részére különféle árukat hozott. A rossz utak és a még rosszabb közbiztonság miatt a hosszú utazás igen kockázatos volt. A régi zsidók élni akartak, szorgalmasak voltak, és nem voltak elkényeztetve, mint sok későbbi leszármazottaik. Boltját a betyárvilág alatt többször is kirabolták. Weisz Ábrahámnak a második házasságából született egy lánya, aki később feleségül ment az első keceli zsidó orvoshoz, Pollák Vilmoshoz. Hat fiuk és két lányuk született Kalocsán, ahova 1860 táján költöztek be. Pollák Vilmos ott városi orvos lett. Pollák Pozsonyban és Bécsben végezte el az orvosi egyetemet. Richárd fia is követte apja foglalkozását, Bécsben maradt, ott nyitott rendelőt. Egyik leánya, Pollák Ida, egy bécsi norinbergi díszműáru nagykerekedő, M. Hacker & Sohn cég tulajdonosának lett a felesége, nagy üzletházukat árjásították Bécs hitleri megszállása után és az igen öreg Idát az egész népes családjával Terezienstadtba hurcolták, ahol mindnyájan halálukat lelték. A keceli Weisz Ábrahám néhány év után Kecelre hívta testvéreit: Áront, Francit, Minnát, Adolfot, Vilmost és Simont. Simon a hússzék regálé bérletét kapta, Adolf és Vilmos a káptalantól bérbe vette 25 évre a 4000 holdas Tüsköspusztát, a többiek boltot nyitottak, köztük Minna rőfösboltot, mely később messze környéken híres, nagyforgalmú rőfösüzlet lett. 1879-ben a keceli házbirtokosok jegyzékében Weisz Simon, Weisz Áron és Weisz Vilmos rendelkeztek házingatlannal. 1882-ben a 19 virilis (a legtöbb adót fizetők) között szerepel Weisz Adolf, Weisz Áron és Weisz Simon.34 1883-ban Weisz Áron 400 forintért adta át az üzletet felszereléssel, árukészlettel együtt fiának, Weisz Hermannak. Hermann apjától, akinek háza jobbágytelek volt, 42 hold földet is örökölt. A boltot az 1890-es években Weisz Szilárd vette át, kinek felesége Hesszer Fáni volt, házasságukból három gyermekük nevét ismerjük: József 1878-ban, Andor 1885-ben és György 1898-ban születtek. 1926-ban Weisz már Vető György néven szerepel mint virilis, de 1933-ban és 1936-ban virilis Vető György.” Vezetékes vízvezeték, csatornázás Az 1960-as évek végén a Községi Tanács ismételten foglalkozód a jó ivóvízzel való ellátás kérdésével. Az ivóvizet évtizedek óta az ásott kutak adták. Csupán egy artézi kútja volt a településnek. A 20. század derekától kezdtek 45-50 méteres mély kutakat fúrtak (2 colos acélcső béleléssel), melyekkel az Ős-Duna kavicságyából jóminőségü, egészséges, tiszta vizet lehetett nyerni, (bár kissé vastartalmú volt). 1970 nyarán a községben vízmű társulat alakult a keceli háztulajdonosok többségével. A társulat tagjai 5000 forinttal járultak hozzá az építéshez és sok-sok társadalmi munkát végeztek (a vezeték számára kiásták az árkokat). Az első években több mint 60 km csövet fektettek le, megépült az Avar téren a gépház, a Rákóczi úton a Felső ligetben 270
