Koszta Sándor: Keceli regélő - Thorma János Múzeum könyvei 16. (Kecel-Kiskunhalas, 2004)

Tartalom

1990-ben (az 1925-ben épült tüzoltószertár lebontása után) a kétemeletes rendelőintézetet megépítése után, kisebb átalakítással a községházához csatolták. 2001-ben a Városháza bejáratával szemben taláható a porta, balra néhány lépcső vezet fel a régi községháza folyosójára, innen nyílnak: a polgármester, a jegyző, az igazgatási osztály, az anyakönyvezető, a tanácsterem, a szociális ügyosztály és a közterületfenntartási osztály irodái, és egy raktárhelység. Az előtérből jobbra a földszinten az okmányiroda, az első emeleten a központi folyosó udvari oldalán az adócsoport, az utcai oldalán a pénztár, leíró és mezőőri irodák találhatók. A második emeletet a városi pénzügyi osztály irodái és egy tanácskozóterem foglalja el. ^ városháza 2000-ben

Kecel nagyközség képviselő-testülete 1991. december 21-én a 119/1992. határozatában a várossá nyilvánítást kezdeményezte: „Kecel Nagyközség képviselőtestülete-figyelemmel arra, hogy a település cím nélkül, de már a múlt században elérte a mezővárosi színvonalat s az azóta bekövetkezett polgári fejlődés jellemzői, a nemzetközi, ill. országosan kiemelt rendezvények, a Pintér Müvek példamutató foglalkoztatási mutatói, a testvérvárosi kapcsolatok minősége erre alapul szolgál, s mivel a városi rang elérése előnyt jelent a település számára,-az 1990 évi LXV. Törvény 59§-ában foglaltak szerint Kecel várossá nyilvánítását kezdeményezi. Megbízza a polgármestert, hogy a pályázatot készítse el, s a belügyminiszter útján terjessze a köztársasági elnök elé. Kecel, 1992. január 8. Schindler János polgármester és Dr. Opauszki Zsuzsannajegyző.”

„A köztársaság elnökének 40/1993./III.26./K E határozata Kecel községnek VÁROSI CÍM ADOMÁNYOZÁSÁRÓL. A belügyminiszter előterjesztésére a Bács- Kiskun megyei Kecel községnek a városi címet adományozza 1993. április 22. napjával. Gönz Árpád s.k. a köztársaság elnöke.”

265