Koszta Sándor: Keceli regélő - Thorma János Múzeum könyvei 16. (Kecel-Kiskunhalas, 2004)
Tartalom
fisz hangú felirata: „Ezt a harangot a keceli római katolikus hívek áldozat készségéből öntették a boldogságos Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya tiszteletére, az Úrnak 1947. esztendejében, XII. Pius pápa uralkodása, Grösz József kalocsai és bácsi érsek főpásztorsága idejében. Öntötte Szlezák Rafael harangöntő Rákospalotán.” A 300 kg-os, gisz hangú harang felirata: „Ezt a harangot a keceli római katolikus hívek áldozatkézségéből öntették, Szent István első magyar király tiszteletére, az Úrnak 1947. esztendejében, XII. Pius pápasága és Grösz József kalocsai és bácsi Érsek főpásztori kormányzása idején. Öntötte Szlezák Rafael harangöntő Rákospalotán.” A templom belső kifestését Takács András és Takács István templomfestők vállalták. A munkát 1959 őszén kezdték és 1962 nyarán fejezték be. A mennyezeten látható az Oltáriszentség, a pásztorok és napkeleti bölcsek hódolata a Kisded előtt, a Szentlélek eljövetele és Jézus feltámadása. Jobboldalt a tékozló fiú, az Olajfák hegyén imádkozó és vérrel verejtékező Krisztus, a 12 éves Jézus a templomba, a csodálatos kény érszaporítás jelenete, Ézsaiás próféta, Szent Máté és Szent Márk evangélisták. Baloldalt a bűnös nő, aki hajával törli le könnyeit Jézus lábáról, a kálvária jelenet, a kánai menyegző, Keresztelő Szent János, Szent Lukács, Szent János, és Mikéás próféta. A főoltár felett látható a Szentháromság képe. Dr. Földesdy Antal plébános a pécsi Vlasits tetőfedő mesterrel állítatta helyre a torony csúcsáról lezuhant keresztet. A belső felújítást Thomas Antal építészmérnök vezette: a belső falakat másfél méter magasságig travertin lapokkal burkolták, ugyanúgy a kórust is. Az orgonát villany fűjtatóval szerelték fel. A tevékeny és alkotó plébános 1959-ben megbízást adott Mohay Attila és Zsigmond üvegfestőknek 8 színes, ólomüveg ablak elkészítésre. A terveket, csekély változtatásokkal a Kalocsai Érseki Hivatal jóváhagyta. A költségek nagyobb hányadát a keceli hívek finanszírozták. Az ólomüvegablakok Krisztust, Szent Istvánt, Szent Imrét és Szent Lászlót ábrázolják. A déli oldal ablakai A Világ királynőjét, Szent Margitot, Szent Erzsébetet és Szent Jolánta alakját jelenítik meg. Az 1960. év történetéhez hozzátartozik a barokk liliomokkal díszített áldoztató- rács elhelyezése, melyet a budapesti Ősz Tivadar mülakatos készített. Az Országos Műemléki Felügyelőség a keceli Szentháromság templomot műemlékvédelmi védettség alá helyezte. 1964-ben Mihály Ferenc plébános idejében, a II. Vatikáni zsinaton elfogadott liturgikus előírásoknak megfelelően a templomszentélyt át kellett rendezni. 1969 júliusában az Országos Műemléki Felügyelőség - kissé késve - az átalakításra megadta az Templombelső 1961-ben. TJM 19297 238
