Koszta Sándor: Keceli regélő - Thorma János Múzeum könyvei 16. (Kecel-Kiskunhalas, 2004)
Tartalom
Szabadi László Kossuth Lajos utca 3. Az 1970-es évek elején a Kossuth Lajos utcai plébániának kb. 1 kát. hold kertje volt. Az elavult plébánia újjáépítéséhez, új szárny építéséhez anyagi alapot a kert parcellázásával és eladásával teremtették elő. 5 telket, általában 6-700 m:-es házhelyet mértek ki és adtak el. A plébániától délre fekvő második telket Szabadi László vásárolta meg, ami a Kossuth utca 3-as számot kapta. 1977-78-ban modem stílusú, 4 szobás, fürdőszobás, alápincézett házat épitettek. Felhagyva az eddigi hagyományos sátor és manzárd tetős formákkal és építkezési anyagokkal, utcai oromzatú, csúsztatott nyergű, jól szigetelő, nagyméretű üreges téglából álló épületet húztak fel. Konyhakertje nincs, az udvara is kicsi, az északi oldalon melléképülettel. Szabadi László 1949-ben született Tázláron, édesanyja Babenyec Matild. Két bátyja van: Imre (1937), Pál. Márta húga 1949-ben született. Származásukról a Tázláron élő Szabadi Pál (család- és helytörténész) kutatásai alapján elmondhatók a következők: „a családi szájhagyomány szerint a Szabadi család őse a kalocsai érsek testőre a törökök kiűzésének idején, 1686-ban. A kalocsai érsek birtokain szabadbérlők voltak, nevüket a „szabad” szóból származtatják. A legrégebbi ismert Szabadi Györgyről 1720-ban írják, hogy Szakmár-puszta legnevezetesebb bérlője fajszi származású, kalocsai lakos.” Az őt követő 3 generációról eddig nem sikerült írásos emlékeket felkutatni. Az 1800-ban született Szabadi János és Kovács Anna feleségét az 1834-ben született Szabadi Pál szakmári születési anyakönyvi kivonatáról már dokumentálták. Ők az ükszülők. A dédszülők (I.) Szabadi Pál (1834) és Farkas Anna (1836) telepedtek le 1882-ben Soltvadkerten. Ebből a házasságból született 7 gyermek, egyikük a (II.) Szabadi Pál (1880), akinek szintén 7 gyereke volt, egyikük Szabadi Imre (1912), felesége Babenyec Matild. Négy fiuk született (Szabadi István 1921, Szabadi Imre 1937, Szabadi Pál /III./ 1942, Szabadi László 1949). Az 1949-ben született Szabadi László és felesége Geiger Erzsébet (1950) házasságából három lány született (Szabadi Szilvia 1974, Szabadi Katalin 1975, Szabadi Erzsébet 1978). Olvassunk bele a Szabadi Pál által feljegyzett családi krónikába: Szabadi Pál (I.) 1800. Szakmán az 1848-as szabadságharcban rész vett. Azt mesélte, hogy elmentek a kovácshoz és kiegyenesítették a kaszáikat és azzal verték ki a rácokat. Szabadi Pál (II.) 1834. Szakmán Alacsony termetű, szikár, szívós ember, szerette a bort és a pálinkát. Az utóbbit gyógyszerként tisztelte és némely betegségre ajánlotta is. 1855-ben 21 évesen megnősül, Szakmáron lakik, gyennekei mind ott születtek. 1880-ban részt vesz a Budapest-Zimony vasút építésében, mint kubikos vállalkozó. A vasút elkészülte után 1882-ben áttelepül Soltvadkertre családjával együtt, akik között felnőtt korú is van. Az áttelepülést a család túlnépesedése okozta, a birtok Szakmáron már annyira elaprózódott, hogy a megnövekedett családot eltartani nem bírta. Kezdetben bérlőként dolgozik, az Antóni-tanyán lakik családjával. A tanya a csábori kétsorban, az iskola 225
