Koszta Sándor: Keceli regélő - Thorma János Múzeum könyvei 16. (Kecel-Kiskunhalas, 2004)
Tartalom
tét - amely nagyon leromlott állapotba került - az egyház eladta. A vételárból fedezték a templom és a plébánia felújítási költségeinek egy részét. Tevékenysége során fő feladatának tekintette a keceliek hitének megőrzését, békességre és egymás szeretetére buzdított. Építő és előremutató kapcsolatot alakított ki a városi képviselő-testülettel, a polgármesterrel. 1996 tavaszán tevékenységét a város Díszpolgári címmel ismerte el. Papi szolgálatának 50 éves jubileumán Dr. Bábel Balázs érsek a „Szentháromságról nevezett péterváradi címzetes apát” cím adományozásával tisztelte meg. A Kalocsa-Kecskemét Főegyházmegyéhez tartozik a keceli esperesi kerület, melyhez Akasztó, Bocsa Szent József, Bocsa Szent Margit, Csengőd, Dunatetétlen, Imrehegy, Kas- kantyú, Kecel Szentháromság, Kecel Szent Család, Kiskőrös, Soltszentimre, Solt- vadkert, Tabdi és Tázlár plébániái tartoznak. Kecel katolikus népének a legnagyobb, levirágosabb körmenete az úmapi körmenet, melyet Szentháromság napját követő vasárnapon tartottak. Az úmapi körmenetet az oltáregyleti tagok és a rózsfüzér tagok rendezték, bevonva azokat a családokat, amelyek sátrakat rendeztek be kapujukban. A körmenet a templomból indult, a Kossuth utcán haladt, majd befordult a Zrínyi utcába és a József Attila utcán tért vissza a templomba. Az első sátor Orcsik András (Kossuth u. 10), a második Farkas József (Zrínyi u. 12.), a harmadik Csóti Imre (József Attila u. 14.) házánál, a negyedik a szülőotthonnál volt berendezve. A menet elején fiatal lányok kosarakból virágszirmot hintettek, utánuk a Mária lányok haladtak a lobogókkal. Őket követte a pap az oltári- szentséggel. A II. világháború előtt, aratás után, egy júliusi vasárnapon az aratási hálaadó ünnepség keretében, a templomból induló körmenettel, lobogókkal, búzából font kereszttel haladtak a Kossuth és a Zrínyi utcán át a Széchényi téri kereszthez. A keresztnél felállított alkalmi oltárnál a pap hálaadó imát mondott. Emlékeznünk kell a plébánia tragikus „fekete hétfőjére” is. 1919. június 23-án, hétfői napon, a tanácsköztársaság ideje alatt, Szamuely Tibor különítményesei ellepték a községet. A parancsnokot arról tájékoztatták, hogy a keceli ellenforradalomért elsőMária leányok a Széchenyi téri keresztnél. 1938, Fotó Cselényiné. Hunyadiné Kisa Klári gyűjteménye 200
