Koszta Sándor: Keceli regélő - Thorma János Múzeum könyvei 16. (Kecel-Kiskunhalas, 2004)

Tartalom

sített hegesztő és általános gépi forgácsoló képesítést szerzett, majd letette a közlekedé­si gépésztechnikai vizsgát. 1974-1984-ig, tíz éven át a kiskőrösi vegyesipari szövetke­zet tagja, gépész technikusa volt. Ebben az időben több találmánya látott napvilágot, többek között egy vályogvető automata gép. 1981-ben letette az autószerelő mester, majd vas- és fémszerkezeti lakatos vizsgát. A kiskőrösi szövetkezeti munkája mellett 1978-ban Kecelen, a Nap utcai családi ház udvarán autószerelő műhelyt nyitott, de vállalt mindennemű vasszerkezeti munká­kat is. Élete első jelentős megrendelése volt a Magyar Televízió által meghirdetett pályázat elnyerése, kameramozgató kocsik sorozatgyártása. A megrendelések szapo­rodásával a kis műhely szűknek bizonyult, Sás utcai oldalon új szerelőműhelyt épített és már több alkalmazottal dolgozott. A több megrendelés több speciális gép beállításával, több szállítással járt. Ezzel egyenes arányban növekedtek a környezetet bántó ártalmak: zaj, füst, por, festékbűz. Feljelentették, sorozatos népi ellenőrző vizs­gálat indult ellene. A vizsgálat kompromisszummal végződött; türelmi időt kapott egy új, tágasabb műhely felépítésére, melynek a lakóházktól távolabb kellett lennie. 1987- ben Schindler János akkori tanácselnök és Logajda József VB. titkár pártolták az áttele­pítést. A községrendezési tervben eleve ipartelep részére kijelölt Rákóczi-Arany János utca határolta régi állatvásár területét ajánlották fel. 1989-ben az első csarnokot, a for­gácsoló műhelyt és irodaépületet Németh Miklós, az akkori miniszterelnök avatta fel. Rövid idő alatt még további négy üzemcsarnok is felépült: a központi raktár, a tanműhely, lakatos és szerszámkészítő műhely, a vasraktár, vasöntöde, az anyagvizsgá­ló laboratórium és a csavargyár csarnoka. A Pintér Műveknek ma 13 ezer négyzetméter fedett, szigetelt csarnok áll a rendelkezésére. Az új csarnokban elszívó berendezéseket építettek be, megoldották az olaj szenny felfogásának problémáját; a beton padozatra szigetelő anyagot hordtak fel, stb. Ebben az új csarnokban évente 50 millió vegyes mére­tű csavar gyártására nyílt lehetőség. A jászberényi hűtőgépgyár, a salgótarjáni tűzhely­gyár és több gépipari gyár igényét elégítette ki. Ezen kívül széles bedolgozói hálózatot is üzemeltet, közel ezer embernek ad munkát. A művek fő profilja ipari robotok, atome- rőmüvi berendezések, speciális gépek, célgépek, alkatrészek, különleges minőségű és alakú csavarok és precíziós termékek előállítása. Erőművi, atomerőművi és ipari léte­sítmények kivitelezésére és szerelésére vállalkozik. Hazai, német és francia megrende­léséket teljesít. A Független Államok Közössége (volt Szovjetunió) részére olajipari komfort lakókocsikat gyárt nagy szériában. Magyarorzságon 1989-ben indult az első magán szakmunkásképző iskola. Az európai színvonalú oktatórendszer 100 tanuló kép­zését biztosítja. A Pintér Művek a gépi forgácsoló (esztergályos, marós, köszörűs), vas és fémszerkezeti lakatos, általános lakatos, géplakatos, villanyszerelő, fényező és épü­letasztalos szakmák megszerzését segíti elő. Az érettségizett fiatalok számára CNC (számítógéppel vezérrelt) szerszámgépkezelő és programozó szakmát is indítottak. A tanulók oktatását mérnökök végzik. Pintér József szerint: „Hosszú és rögös út vezetett el odáig, míg a Kispota név mellé a Művek szó társult a nevem mellé és a Pintér Művek tulajdonosának vallhattam magam. Kezdetben csak kicsiben, óvatosan vállalkoztam, de később már kockáztatni is mertem, veszélyeket vállalni, de nem szabad azt csinálni, amit mások is tudnak, hanem mindig újat, jobbat, gyorsabban, olcsóbban új gondtolatokat megvalósítani.” Eszemlé­194

Next

/
Oldalképek
Tartalom