Koszta Sándor: Keceli regélő - Thorma János Múzeum könyvei 16. (Kecel-Kiskunhalas, 2004)
Tartalom
lelkiismeretes munkájával a szövetkezet megbecsült tagjává vált. 1972-ben a szövetkezet kiváló dolgozójaként miniszteri kitüntetés kapott. Beválasztották a szövetkezet szociális bizottságába. A római katolikus egyházközség világi elnökeként sokat dolgozott azon, hogy az egyházközség és az önkormányzat között jó legyen a kapcsolat. Az önkormányzat előtt álló feladatok megoldására mozgósította és szervezte az egyház- község tagjait. Segítséget nyújtott a szociális kérdések megoldásában és a Máltai Szeretetszolgálat karitatív munkájában tevékenyen részt vett. 1999-ben Kecel Város Fejlődéséért kitüntetést kapott. Az utóbbi években a havonként megjelenő Kopogtatóban (Kecel Fejlődéséért Alapítvány lapja) több írása jelent meg, melyben foglalkozott Kecel gazda társadalmának múltjával, jelenével és mindennapjaival. A lakiteleki alapítvány pályázatán díjat nyert 1991-ben a Jegygyűrű nélkül, 1993-ban az Eperfás kistanyák című munkáival. Kecel város Erre is emlékezem pályázatán első helyezett lett 1993-ban („A” kategóriában) az Ila néni, 1994-ben (irodalmi kategóriában) az Ifjú szívvel, hittel, reménységgel, a keceli katolikus legényegylet története, 1995-ben a Szobrok beszélgetnek című munkájával. Az utóbbiban a második világháborúban elesett keceli hősökről emlékezett meg. Németh Mihály egyházi tevékenységét dr. Bábel Balázs kalocsai érsek főpásztori levélben ismerte el. Orcsik András Kossuth Lajos utca 10. A keceli házbirtokosok 1879. évi jegyzékében a 274. számú ház Kovács János tulajdonában volt. Az 1890-es években Varga Endre a keceliek köztiszteletben álló tanítója vásárolta meg (ő korábban a szemben lévő iskolában lakott). Varga Endre tanítónak 8 gyermeke született, ezért munkát vállalt a postán, illetmény földjeire szőlőt telepített. 1886-ban országos kiállításon keceli termésű boraival aranyérmet nyert. A ház keskeny, vert falú, alacsony, deszkás ormozatú, nádfedeles, középpitvaros volt. Varga Endre 1921 -ben ment nyugdíjba. Gyermekei szétszéledtek, a házat kiadták az 1930-as években Iván Ferenc tanítónak, aki 1944 őszéig, haláláig, lakott itt feleségével. Az 1950-es években Juhász Amelia, Ilona, Róza volt apácák laktak benne. 1960 októberében Orcsik András és neje, Minda Juliánná vásárolta meg a házat a Varga örökösöktól. A bontás után, 1961-62-ben építették felé a mai is álló házukat; a beton alapokon álló, alápincézett, 3 szobás, fürdőszobás, kb 130 m2-es manzárdtetős, cseréppel fedett, melléképületes családi otthonukat. A sövényeskúti tanyáról a szülők Orcsik családfa Orcsik András 1837-1923 felesége Fejes Erzsébet 1841-1906 Orcsik András 1870-1933 felesége Haszilló Francis 1875-1954 Orcsik András 1892-19... felesége Freidinger Rozália Orcsik András 1919.06.20.- 2002.11.18. felesége Minda Juliánná 1923-2003 178
