Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)

rendi Hittudományi In­tézetben katolikus papi végzettséget szerzett 1901- ben Teológiai ta­nulmányai mellett a Bu­dapesti Tudományegye­tem Bölcsészettudomá­nyi Karán is tanult, s 1902- ben latin és görög nyelvből középiskolai tanári oklevelet kapott. Jól beszélt németül is. 1925-ben 5 hetes tanul­mányúton volt Bécsben. Munkahelyei: Nagykani­zsa, Kegyesrendi Gimnázium; Léva, Kegyesrendi Gimnázium; Podolin, Kegyesrendi Gimnázium, Nagykároly, Kegyesrendi Gimnázium. Kiskunha­lasra a Református Főgimnáziumba 1908 szeptem­berében került tanárnak. Ezt megelőzően kilépett a rendből, áttért a református vallásra, megnősült, s nevelte feleségének első házasságából született leánygyermekét. 1910-ben újranősült. Jó szándékú, képzett, de a pedagógiai pályára kevésbé volt alkal­mas. Ez munkája eredményes végzésében gátolta, s lényegében kényszer nyugdíjba helyezték 1936- ban. Volt igazgatója, Pataky Dezső így jellemezte: „Mint ember a legnagyobb mértékben félszeg. Ez igaz viselkedésére és modorára is. Szakdolgain kívül alig-alig foglalkozott mással. Lényegében az sem zavarta, ha valamilyen tette közderültséget okozott. Mindig a fal mellett járt. Mintha mindig attól félne, hogy megtámadják. Mindig életére törő gyilkosoktól félt. Állandóan revolvert hordott ma­gával. — Egyéniségére a barátcella nyomta rá a bé­lyegét. Ettől soha nem tudott megszabadulni. Tu­dományos felkészültsége jó. Szakmáját a görög, római irodalmat kiválóan ismeri. Sokat idéz könyv nélkül is. Hatalmas ismeretanyagát átadni kevésbé tudja. Lényegtelen dolgokat emel ki. Volt idő a háború alatt, hogy görögből egy tanítványa volt, de mindig megkérdezte, hogy hiányzik-e valaki. Elő­vette noteszét és némi habozás után felszólította az egyetlen tanulót, Heilert. Nevelő és fegyelmező munkáról nála nem lehetett szó. Ahonnan harsogó hang hallatszik, ott van Kosa. Gyakran hangoztatta órán is: Kosa Pista nem ijed meg. Kosa Pista erős ember - mondogatta gyakran, fegyelmezésképp. Félelem helyett kacagás volt a válasz. Mindig 5 fiút feleltetett, a többi rendetlenkedett. Egy alkalommal odament, hogy valamelyikre ráüssön. Az beljebb húzódott, Kosa a padok közé esett, a gyerekek lehúzták cúgos cipőjét és hátrább dobták.” Az igazgatótanács - Kosa kérése ellenére - kényszer nyugállományba helyezte. Nyugdíjának megállapí­tásakor a 7 éves szerzetesi szolgálatot nem számí­tották be. 1936. május 10-én lett nyugdíjas, 35 évet szolgált, ebből 28 évet a halasi gimnáziumban. 1937. július 18-án halt meg. Sírja a régi református temetőben van. Forrás: Gimnáziumi Értesítő 1908-09, Gimnázium iratai: 220/1937,459/1937. Kovács István. Okleveles középiskolai testne­velő tanár volt. A Testnevelési Főiskolán végzett. 1912. május 29-én született Budapesten. Az 1941. szeptember 1-jén eltávozott Varga Jenő helyére al­kalmazta tanárnak a Szilády Áron Református Gimnázium igazgatótanácsa. Itteni alkalmazása előtt, az 1939-40. tanévben Debrecenben, egy tár­sulati kereskedelmi középiskolában dolgozott. 1941 januárjától 1941 március végéig Budapesten, a II. kerületi Toldy Ferenc gimnáziumban tanított. 1941 áprilisától a tanév végéig a budapesti Széc­henyi István gimnáziumnak volt testnevelő taná­ra. A halasi gimnáziumban helyettes tanárként al­kalmazták, s mivel „szép eredménnyel dolgozik”, ezért 1942 szeptemberében rendes tanárnak nevez­ték ki. Kiváló atléta volt. Versenyszerűen is spor­tolt. Rúdugrásban a válogatott keret tagja volt. 1942 októberében rendezett magyar-olasz atlétikai via­dalon szerepelt. Emiatt a Magyar Atlétikai Szö­vetség számára három heti szabadságot kért az iskola fenntartójától. Mint testnevelő, munkaköré­ből eredően is részt vett az iskolában folyó levente­képzésben. Intemátusi nevelőtanári feladatot is el­látott. 1943 nyarától katonai szolgálatot teljesített. Még ez év decemberében leszerelt. 1944 nyarán új­ból behívták, orosz fogságba esett, s Karpinszk ne­vű helység fogolytáborának lakója volt. Csak az 1947- 48. tanévben folytathatta újból a munkát. Az 1948- 49. tanév végén eltávozott Kiskunhalasról. Forrás: Gimnázium Értesítője 1941—42, 1947-48, 1948-49. Gimnázium iratai 465/1942, 561/1942, 287/1946. Kovács János. Halasra kerülése előtt reformá­tus segédlelkész volt Szabadszálláson. A költészet és szónoklattan tanítására, illetve az osztály vezeté­sére alkalmazta az iskolafenntartó református egy­ház 1852 őszén. Az 1852-53. tanév végével eltávo­zott Halasról, álláshelyére hívták meg Bulcsú Ká­rolyt. Forrás: Iskolai választmány jegyzőkönyve 1852.okt. 3. és 1853.aug. 7. Kovács Pál. A református egyház iskoláinak professzora volt. Az egyháztanács az eltávozott Pordán János megüresedett álláshelyére hívta meg. Korábban Nagyszalontán dolgozott, az ottani isko­la rektora volt. 1836 márciusában foglalta el a pro­fesszori állást. Fizetése 500 forinton kívül a balotai és a nyomási fold, a Sziget, vagy 10 hold föld, fű­téshez „igazi hat ökrü szekér szalma, 3 öl puhafa, 60 296

Next

/
Oldalképek
Tartalom