Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
rendi Hittudományi Intézetben katolikus papi végzettséget szerzett 1901- ben Teológiai tanulmányai mellett a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán is tanult, s 1902- ben latin és görög nyelvből középiskolai tanári oklevelet kapott. Jól beszélt németül is. 1925-ben 5 hetes tanulmányúton volt Bécsben. Munkahelyei: Nagykanizsa, Kegyesrendi Gimnázium; Léva, Kegyesrendi Gimnázium; Podolin, Kegyesrendi Gimnázium, Nagykároly, Kegyesrendi Gimnázium. Kiskunhalasra a Református Főgimnáziumba 1908 szeptemberében került tanárnak. Ezt megelőzően kilépett a rendből, áttért a református vallásra, megnősült, s nevelte feleségének első házasságából született leánygyermekét. 1910-ben újranősült. Jó szándékú, képzett, de a pedagógiai pályára kevésbé volt alkalmas. Ez munkája eredményes végzésében gátolta, s lényegében kényszer nyugdíjba helyezték 1936- ban. Volt igazgatója, Pataky Dezső így jellemezte: „Mint ember a legnagyobb mértékben félszeg. Ez igaz viselkedésére és modorára is. Szakdolgain kívül alig-alig foglalkozott mással. Lényegében az sem zavarta, ha valamilyen tette közderültséget okozott. Mindig a fal mellett járt. Mintha mindig attól félne, hogy megtámadják. Mindig életére törő gyilkosoktól félt. Állandóan revolvert hordott magával. — Egyéniségére a barátcella nyomta rá a bélyegét. Ettől soha nem tudott megszabadulni. Tudományos felkészültsége jó. Szakmáját a görög, római irodalmat kiválóan ismeri. Sokat idéz könyv nélkül is. Hatalmas ismeretanyagát átadni kevésbé tudja. Lényegtelen dolgokat emel ki. Volt idő a háború alatt, hogy görögből egy tanítványa volt, de mindig megkérdezte, hogy hiányzik-e valaki. Elővette noteszét és némi habozás után felszólította az egyetlen tanulót, Heilert. Nevelő és fegyelmező munkáról nála nem lehetett szó. Ahonnan harsogó hang hallatszik, ott van Kosa. Gyakran hangoztatta órán is: Kosa Pista nem ijed meg. Kosa Pista erős ember - mondogatta gyakran, fegyelmezésképp. Félelem helyett kacagás volt a válasz. Mindig 5 fiút feleltetett, a többi rendetlenkedett. Egy alkalommal odament, hogy valamelyikre ráüssön. Az beljebb húzódott, Kosa a padok közé esett, a gyerekek lehúzták cúgos cipőjét és hátrább dobták.” Az igazgatótanács - Kosa kérése ellenére - kényszer nyugállományba helyezte. Nyugdíjának megállapításakor a 7 éves szerzetesi szolgálatot nem számították be. 1936. május 10-én lett nyugdíjas, 35 évet szolgált, ebből 28 évet a halasi gimnáziumban. 1937. július 18-án halt meg. Sírja a régi református temetőben van. Forrás: Gimnáziumi Értesítő 1908-09, Gimnázium iratai: 220/1937,459/1937. Kovács István. Okleveles középiskolai testnevelő tanár volt. A Testnevelési Főiskolán végzett. 1912. május 29-én született Budapesten. Az 1941. szeptember 1-jén eltávozott Varga Jenő helyére alkalmazta tanárnak a Szilády Áron Református Gimnázium igazgatótanácsa. Itteni alkalmazása előtt, az 1939-40. tanévben Debrecenben, egy társulati kereskedelmi középiskolában dolgozott. 1941 januárjától 1941 március végéig Budapesten, a II. kerületi Toldy Ferenc gimnáziumban tanított. 1941 áprilisától a tanév végéig a budapesti Széchenyi István gimnáziumnak volt testnevelő tanára. A halasi gimnáziumban helyettes tanárként alkalmazták, s mivel „szép eredménnyel dolgozik”, ezért 1942 szeptemberében rendes tanárnak nevezték ki. Kiváló atléta volt. Versenyszerűen is sportolt. Rúdugrásban a válogatott keret tagja volt. 1942 októberében rendezett magyar-olasz atlétikai viadalon szerepelt. Emiatt a Magyar Atlétikai Szövetség számára három heti szabadságot kért az iskola fenntartójától. Mint testnevelő, munkaköréből eredően is részt vett az iskolában folyó leventeképzésben. Intemátusi nevelőtanári feladatot is ellátott. 1943 nyarától katonai szolgálatot teljesített. Még ez év decemberében leszerelt. 1944 nyarán újból behívták, orosz fogságba esett, s Karpinszk nevű helység fogolytáborának lakója volt. Csak az 1947- 48. tanévben folytathatta újból a munkát. Az 1948- 49. tanév végén eltávozott Kiskunhalasról. Forrás: Gimnázium Értesítője 1941—42, 1947-48, 1948-49. Gimnázium iratai 465/1942, 561/1942, 287/1946. Kovács János. Halasra kerülése előtt református segédlelkész volt Szabadszálláson. A költészet és szónoklattan tanítására, illetve az osztály vezetésére alkalmazta az iskolafenntartó református egyház 1852 őszén. Az 1852-53. tanév végével eltávozott Halasról, álláshelyére hívták meg Bulcsú Károlyt. Forrás: Iskolai választmány jegyzőkönyve 1852.okt. 3. és 1853.aug. 7. Kovács Pál. A református egyház iskoláinak professzora volt. Az egyháztanács az eltávozott Pordán János megüresedett álláshelyére hívta meg. Korábban Nagyszalontán dolgozott, az ottani iskola rektora volt. 1836 márciusában foglalta el a professzori állást. Fizetése 500 forinton kívül a balotai és a nyomási fold, a Sziget, vagy 10 hold föld, fűtéshez „igazi hat ökrü szekér szalma, 3 öl puhafa, 60 296