Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
ta el. 5. „Nemzeti fohász” - az iskola énekkara adta elő. 6. „Ezredév” című költeményt Bartek Lajos 8. osztályos tanuló szavalta. 7. Dopler „Honfidalát” a nőnevelde énekkara adta elő. 8. Thúry József tanár fölolvasást tartott a magyarok őshazájáról és vándorlásáról. 9. „Rákóczi, Bercsényi” című kórusművet az ifjúsági énekkar énekelte. 10. Fülöp Sándor 8. osztályos tanuló szabadelőadást tartott a honfoglalásról. 11. Befejezésül a Himnuszt énekelte az énekkar. A Pusztaszeren felállítandó emlékszoborra 80 forint 56 krajcárt gyűjtöttek. Az ünnepséghez kapcsolódóan tanulmányi kirándulást szerveztek 55 fővel az ezredéves kiállításra, melynek tanügyi részében Dékáni Árpád rajzait, valamint az iskola tanulóinak dolgozatait és rajzait is kiállították.237 A millennium évétől kezdődően hagyományt teremtettek március 15. megünneplésével. Dékáni Árpád kezdeményezésére az iskolai ünnepélyt követően a tanulók Kiskőrösre utaztak és ott Petőfi szülőházánál, illetve a költő szobránál emlékeztek, közösen a kiskőrösi fiatalokkal. Dékáni Árpád, mint a „Halas és Kiskőrös” című lap szerkesztője több cikkben is sürgette Petőfihez méltó szobor felállítását, illetve a Jókai anyagi segítségével megvásárolt szülőház emlékhellyé történő alakítását. Az ország első Petőfi szobrát 1861-ben állították Kiskőrösön az evangélikus elemi iskola előtt. Kiss Lajos tímármester kezdeményezéseihez csatlakozott iparos és paraszt emberek adományából szinte titokban készítették el Pesten a Gerenday kőfaragó céggel homokkőből Petőfi szobrát. Dékáni „Petőfi szülővárosához méltó szobor” felállítását szorgalmazta. Nyílt levéllel fordult Jókaihoz is, anyagi segítséget kérve. Sajnos, a szobor nem készülhetett el. Még a millenniumi hangulat sem volt elég ahhoz, hogy közadakozásból elkészüljön. Az 1920-as években, amikor fellángolt a harc Kiskőrös, Szabadszállás és Kiskunfélegyháza között Petőfi szülőhelyét illetően, újból felvetődött a szobor felállításának és az emlékhely kialakításának ügye. A kiskőrösiek levél formájában is felkeresték a „nagy-tekintélyű halasi református gimnáziumot és annak tanári karát”, hogy tekintélyüket, elismertségüket is vessék latba, a dokumentumok birtokában is foglaljanak állást amellett, hogy Petőfi szülőfaluja Kiskőrös. Szalay Károly, a gimnázium tanára versben mondta el véleményét Petőfiről, szülőházáról, a méltó emlékhely kialakítása iránti óhajáról: „Itt gyűlt ki lángod, szellemóriás Mely egy világot fénnyel szórt tele, Egy eltiport nép megváltójaként Gyújtott fel a szabadság istene. Óh, szent küszöb, terajtad lépe át, Hogy szent hazáért áldozat legyen...! Hálás utókor, takard el arcodat: A szent helyen gaz és avar terem.” Petőfi ércszobra 1927-ben készült el. Az a Szentgyörgyi István készítette, kinek Szilády Áron mellszobrát is köszönhetjük.238 Az új iskolaépület átadása megtörtént ugyan 1892 szeptemberében, de ez nem jelentette, hogy az épület teljes egészében elkészült volna. Az előcsarnok, a folyosók, a 90
