Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
Az építkezés az 1891-1892. tanévben folyt le. Vörös Ignácz vállalkozó munkásaival szeptember 7-én kezdte meg a földmunkákat. Szeptember 14-én megtörtént az ünnepélyes alapkőletétel. Ezen részt vett Szász Károly, az egyházkerület püspöke. Megjelentek a város hivatalos testületéi, nagyszámú közönség, a tanulóifjúság, a tanári kar, az egyházi elöljáróság, az egyházmegyei elnökök, a helybeli egyházak vezetői. Szász Károly beszéde és imája után az alapkövet az épület észak-keleti sarkán elhelyezte. Ezt követően az egyházmegyei elnökök, a helybeli egyházi vezetők, a főgimnázium igazgatója, az épület tervezője, a nőegylet képviselője szintén elhelyeztek az alapba egy-egy téglát. Az alapba az egyháztanács által készített iratot is elhelyezték az alábbi szöveggel: „Békesség az olvasóval! A halasi ev. reform, főgymnásium épületének alapkövét az 1891. évi szeptember hó 14-ik napján délelőtt 9 órakor tette le Szász Károly dunamelléki ref. püspök. Az alapkő letételének ünnepélyes cselekvényén jelen voltak a ref. püspök kíséretében megjelent egyházmegyei előkelőségek, névszerint: Ádám Kálmán esperes, Antos János főgondnok, Szillassy István, Csilléri Benő tanácsbirák. Mészáros János kecskeméti, Takács József czeglédi, Kis Adolf vadkerti lelkészek, továbbá a helybeli egyház elnökei vezetése alatt a presbytérium, a főgymnásiumi tanárkar és tanuló ifjúság, a polgármester vezetése alatt a városi elöljáróság, a városi hivatalos és magán testületek, a városi lakosság vallásfelekezeti különbség nélkül, végre Kauser József műépítész és Vörös Ignácz kőmives mester munkásaival együtt. Úgy szintén: Antos István, Kovács János izsáki, Liptai Imre ercsii lelkész. Ezen főgymnásiumi épület létrehozatala az 1891-ik év márczius hó 8-ik napján tartott presbyteri gyűlésben, Szilády Áron elnök, lelkész indítványára mondatott ki és határoztatott el. A költségvetés és tervrajz elkészítése Kauser József budapesti műépítészre bízatott. Az elkészített tervrajz az építtető egyháztanács által helyben hagyatván, annak keresztül vitelére a föld és kőmives munkálatokra Vörös Ignácz szabadkai kőmives mesterrel a szerződés megköttetett akképen, hogy a város alatti tó közepén fekvő, az egyház tulajdonát képező szigeten az egyház által égetett téglából 1891. szeptember hó 7-én az építést megkezdeni s az 1892-ik év szeptember hó 1 -sőjére bevégezni köteles. Az ácsmunka Gregersen és a fiai budapesti czégnek, a vasneműek előállítása és szállítása a Schlickféle vasöntöde budapesti részvénytársaságnak adatott ki, a többi munkanemek kiadása az alapkő letétele utáni időre maradt fenn. Az építés költségeire a magyar királyi alkotmányos kormány 25 ezer forinttal járul, a gymnasium régibb és újabb időbeli tanuló is a város lelkes közönségéből többen ez ideig már több mint tízezer forintot adakoztak össze, a hiányzó részt a fentartó testület gondoskodása teremti elő. A halasi reform. Gymnasium alapítási ideje okmányok hiányában meg nem határozható, legelsöbben az 1760-ik évben található annak fennállásáról említés. Az 1848-iki szabadságharcz korszakáig 6 osztályú volt, a szabadságharcz után az 1861 -ik évig 4 osztályból állott, az 1867/8-ik iskolai évben lett főgymnasiummá 8 osztálylyal. A gymnasium fenntartási költségeiről kezdettől fogva az alapitó halasi reform.egyház gondoskodott mind addig, míg az 1852-ik év augusztus hó 29-ik napján a halasi reform birtokos lakosság a tulajdonául nyert Páka pusztai részbirtokból reá eső 65
