Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
nőtt az érettségizők száma is. 1868-1869-ben 14-en, 1869-1870-ben 20-an, 1870— 1871 -ben már 37-en tettek érettségi vizsgát.126 Szilády Áron évtizedes küzdelme az iskoláért győzelemmel fejeződött be. Nem háborút, csak egy jelentős csatát nyert azzal, hogy sikerült kiépíteni a nyolcosztályos főgimnáziumot. További csatározásokat kellett folytatnia azért, hogy a gimnázium új épületet kapjon, de az oktatásügy más területein is komoly, esetenként elkeseredett küzdelmet kellett vívnia. A Jótékony Nőegylet Óvodája Kiskunnhalason az első óvodát a hazai óvodatörténet korai szakaszában a Jótékony Nőegylet alapította és tartotta fenn 85 éven át tagdíjakból és adományokból. A Jótékony Nőegylet 1862. szeptember 2-án alakult meg 85 alapító taggal. 1862- 1864 között tagsága 206 pártoló és segélyező taggal bővült. Péter Zsigmondné, Nagy Ferencné, Szabó Menyhértné, Zseni Istvánné, Török Elekné, Csontó Lajosné, Mészöly Istvánné, Zseni Mómé, Bulcsú Károlyné voltak a Nőegylet vezetői a megalakulástól. Ä tagság többsége tehetősebb református családokból került ki.1 ” Az óvodát 1863-ban alapították. Létrejöttét, fennmaradását, szakszerű működtetését Szilády Áron szorgalmazta. Bár az óvoda magánjelleggel, egyesületi fenntartással működött, a református egyház segítségét, támogatását mindenkor megkapta. Szilády Áron óvoda ügyben többször kérte a halasi kötődésekkel is bíró Karacs Teréz véleményét, útmutatásait, hogy az intézmény működése tartalmilag is megfeleljen a követelményeknek. Kiskunhalas városa az úgynevezett „Fehér házban” adott egy helyiséget óvodai célra. A lebontott épület helyén álló E HÁZ UDVARÁN ÁLLOTT AZ ÉPÜLET MELYBEN AZ [ELSŐ KISDEDÓVÓ BEINDULT! 1862-ben. # • 16. Emléktábla a Jótékony Nőegylet óvodájáról, 1987. (Köztársaság u. 6-8.) emeletes ház falán (a Szüts József Általános Iskolával szemben) tábla emlékeztet arra, hogy itt működött a Jótékony Nőegylet Óvodája. 1863-tól 1874-ig öt férfi óvó működött az óvodában (Tar Csatár, Szabó Endre, Farkas Ferenc, Halassy Lajos, Rock Károly).128 Kormányrendelet értelmében 1874-től csak nők lehettek Magyarországon a 3-6 éves gyermekek nevelői. A Nöegylet felkereste Budapesten Závodszky Jozefin képesített óvónőt és meghívták a halasi óvodába, ki kilenc éven át „kitűnő szakavatottsággal, gyermeket szerető gyöngédséggel töltötte be a nehéz, de áldást hozó hivatalt”.129 Korai halálát követően nővére, Závodszky Erzsébet (későbbi Imreh Lajosné) lett a 60 óvodás kisgyermek óvónője. Karacs Teréz Szilády Áron kérésének is eleget téve többször meglátogatta az óvodát, s véleményt is alkotott az ott folyó munkáról: „Véleményem szerint a halasi 48
