Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
évek elején a halasi iskolának csak 6 osztálya volt. Érettségi után teológiát tanult. El is végezte az egyetemet, de papi hivatalt nem vállalt. 1868-ban kezdett el tanítani Kisújszálláson. Halason, a Református Lyceumban 1873-ban kezdett dolgozni. Magyar nyelvet, latint és görögöt tanított. Ha kellett és szükség volt rá, vallástant, történelmet, földrajzot és számtant is vállalt. Az 1893-94. tanévben tüdőbajt kapott, sokat betegeskedett, gyakran kellett helyettesíteni. 1899-ben nyugállományba vonult. Zord, agglegényi magányban élt. Jelentős vagyonát egyházi és iskolai célokra fordította. Házát az intemátusi alap gyarapítása céljából a gimnáziumra hagyta. 114 könyvet adományozott az iskola könyvtárának. A polgármester Silling Edével édes testvérek voltak. 1910. szeptember 7- én, 65 éves korában halt meg. Sírja a régi református temetőben van. Forrás: Gimnázium Értesítője: 1873-74,1901-02,1910-11. Sipos János. Az 1852-53. tanévben egy fél tanéven át dolgozott Halason, a református egyház középiskolájában segédtanárként. Eredetileg lelkésznek készült. Fizetése 200 pengő-forinton túl a Sziget bérlete, mely 100 pengő-forintot jelentett számára évente. Javadalmazásához tartozott még 10 hold szántó, amit feléből műveltek. Forrás: Iskolai választmányjegyzőkönyve 1852. okt. 3. Stepanek Ernő (Cegléd, 1881. jan. 21. - Kiskunhalas., 1934. aug. 8.) gimnáziumi rajztanár, festő, csipketervező. Apja állomásfőnök, aki családjával együtt 1892-ben költözött Kiskunhalasra. Művészeti tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte, ahol Benczúr Gyula, Hollós Károly és Posteiner Gyula növendéke volt. 1903- ban rajztanári oklevelet szerzett és Marosvásárhelyen, majd Szabadkán és Kassán helyezkedett el. Dékáni Árpád távozását követően 1906. szeptember 1-jétől került Kiskunhalasra a Református Gimnáziumba rajztanárnak. 1914-től főleg olaj és pasztell tájképeket állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Többször megörökítette a jellegzetes városkörnyéki tájakat, a halasi utcákat és szélmalmokat. Portréi közül a jelentősebbek Bessenyei Istvánról, Szilády Áronról készültek. Az 1910-es évek elejétől számtalan halasi csipketervet készített. Az ő tervei, elképzelése alapján alakult ki a halasi csipke jellegzetes klasszi- cizáló stílusa és ornamentikája, amellyel a csipke második periódusának világsikerét és népszerűségét elérte. (Julianna holland királynő csipkéje; Kiskunhalas Városcímere). Nagy zenekedvelő volt, A régi református temetőben helyezték örök nyugalomra. Emlékét emléktábla és utca őrzi. Nyomtatott művei: Mértan, (1914); Halasi nóták, (1917). Egyéni kiállítás: Református Gimnázium (Kkhalas., 1917); Thorma János Múzeum (Kkhalas., 1961). Forrás: Kiskunhalas Almanach 2002.228. Stepanek Ernőné (Varga Etelka). 1884-ben született. A Református Polgári Leányiskola tanára volt. Mennyiségtant és természettudományi tárgyakat (természetrajz, természettan) tanította. A polgári iskolai tanítóképző főiskolát végezte el. Stepanek Ernőné 1906. szeptember 1-jével lépett az iskola kötelékébe, mint mennyiség- és természettudományi szakcsoport tárgyaira képesített rendes tanár, s ettől kezdve, úgyszólván minden megszakítás nélkül végezte munkáját 1937. február 1-jéig, amikor egészségi okok miatt az iskola felettes hatóságától fél esztendei szabadságot kért. Ezzel egy időben megtette a szükséges lépéseket nyugdíjazása iránt, melynek eredményeképpen 1937. október 1-jével nyugdíjba vonult. Élethivatása két irányt szabott munkálkodásának: családanya és tanár volt. E kettős hivatás a legszebb összhangban olvadt össze nála s nem akadálya, de kiegészítője volt egyik a másiknak. Tanítványai körébe magával hozta otthonából az anya gyöngéd szeretetét, a családi körbe pedig nevelői szaktudása érvényesült gyeimeke nevelésében. E kettős munkakört, amelyet a sors kijelölt számára, áldásos eredménnyel tudta betölteni. Szaktárgyai a mennyiség és természettudományi tárgyak voltak, melyeket a legnagyobb szeretettel és odaadással művelt és tanított, és melyeknek rideg szárazságát vonzó egyéniségével meg tudta kedveltetni tanítványaival. Tanári hitvallása szerint kötelességeinek teljesítésében lelkiismeretes hűséggel járt el, s határozott tanító- és nevelő képességeivel kiválóan töltötte be szaktárgyainak katedráját és nevelte 3 évtizeden át tanulóifjúságát. 1951- ben halt meg, sírja a régi református temetőben van. Forrás: A Kiskunhalasi Református Polgári Leányiskola Értesítője 1937-38. Sütő József (Kiskunhalas, 1905. dec. 26. - Kecskemét, 1995. dec. 28.) középiskolai tanár. Kisparaszti családból származott. Tanítói, gimnáziumi 302
