Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)

ziók, tanulmányok, értekezések, filozófia-történeti összefoglalók, kézikönyvek és ismeretterjesztő cikkek. Korának elismert és tisztelt egyetemi oktatója, tudományszervező egyénisége volt. Tankönyveivel és egyéb írásaival szinte felmérhetetlen hatást gyakorolt az akkori értelmiség gondolkodására. Volt rektor Pécsett és dékán Szegeden, 1942 - 44-ben pedig felsőházi tag. Az objektív igazságokat, örök erkölcsi, értékeket hirdető keresztyén humanista filozófusra a szovjetizált pártállami diktatúra idején már nem volt szükség. 1948-ban kényszer nyugdíjazással távolították el az egyetemről. A kitelepítést és az internálást az utolsó pillanatban kerülte el, családja 1952-ben Hajdúszoboszlóra menekítette. Többé már nem publikálhatott. Forrás: Kiskunhalas Almanach 2002. 182.

Hegyi Tibor Magyar-latin szakos középiskolai tanár. Az angol nyelvet is jól beszélte, bár ebből nem volt tanári oklevele, 8 féléven át hallgatta az egyetemen az angolt. Járt Angliában is tanulmányi úton. Görög nyelvi tanulmányokat is folytatott. Ókori történelmet is tanított a negyedik osztályban. 1937. december l-jén foglalta el álláshelyét a halasi gimnáziumban. Mint képzett cserkésztiszt, segítette a cserkészcsoport munkáját. Tanári tevékenysége mellett az internátusbán nevelőtanári munkát is vállalt. 1938 nyarán elment az iskolától. Forrás: Gimnáziumi Értesítő 1937-38 és Gimnázium iratai 566/1937.

Hetessv Dániel (Alsóörs, 1814. okt. 14. - Kiskunhalas 1888). Szülei köznemesek voltak. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte el. Tanítója készítette fel a gimnázium első osztályának magánvizsgájára. Középiskolai tanulmányait Pápán végezte el 1826-1835 között. 1835 őszétől 8 éven át a Baranya megyei Várkonyban tanár, a református egyház rektor tanítója volt. 1939-ben feleségül vette Vass János halasi birtokos Mária nevű leányát. 1843. márciusban hívta meg tanítónak a halasi ref. egyház. A fiúiskola 3-4. osztályát tanította. A forradalom és a szabadságharc idején, három hónapon át városi aljegyzői feladatkört látott el. Miután a református egyház elemi iskoláit átadta a városnak, 1870-től a községi iskola tanítója. 1875-1889 között igazgatója volt. Igazgatósága idején vált az iskola hat évfolyamos elemi iskolává. Az 1880-as években több mint 700 gyermek oktatását és vezetését, illetve több épületben 18-20 tanító munkáját kellett irányítania. Tanítói, igazgatói munkája mellett szívesen kertészkedett. Ö kezdte meg Halason a gyümölcsfa nemesítést 1845-ben. A Szigeten talált sok vadcsemetét beoltotta. A halasi gyümölcskiállításon, 1880-ban nemes gyümölcseiért, szőlőiért aranyérmet és díszoklevelet kapott. 1886-ban, tanítói működésének 52. évfordulója alkalmából az iskolaszék, a volt tanítványok jubileumi ünnepséget rendeztek. A városi képviselőtestület határozatban mondott köszönetét munkájáért, illetve évi 100 forint tiszteletdíjat állapított meg részére élete végéig. Az ülésen Váry Szabó István polgármester köszöntötte, melynek befejeztével ezüst tintatartót és arany tollat adott át tisztelőinek nevében a jubiláló tanítónak. Az ünnepséget követően 120 fő részvételével bankettet rendeztek. 1885-ben ment nyugdíjba. Összesen 54 tanéven át tanított, ebből 48-at Kiskunhalason. Leányának férje a volt halasi tanár, később református püspök, író akadémikus, Baksay Sándor is méltatta munkásságát. Forrás: Kiskunhalas Almanach 2002. 184-185.

Hoffer Endre nagyschawnicai (Büdösfa, 1836. jan. 2. - Palics-fürdő 1915. aug.) ref. lelkész, tanár. A gimnáziumot Nagykőrösön és Kecskeméten végezte el. A jogi tanulmányokat magánúton, teológiai tanulmányaival párhuzamosan végezte. 1859-ben avatták református lelkésszé Pesten. A bírói vizsgát 1869-ben tette le. 1856-1857- ben Kecskeméten a református gimnáziumban tanított. Halasra, a gimnáziumba 1857-ben hívták meg református lelkész tanárnak, s itt dolgozott három tanéven át 1860-ig. Itteni tanárkodása idején házasodott meg. Feleségül vette a gazdag birtokos Bessenyei Károly és Péter Julianna leányát, Zsuzsannát. Házasságukból egy fiuk, Imre született. 1860-1874 között Nagykőrösön, majd 1874-től Szegeden, az állami főreáliskola tanára, 1876-tól igazgatója volt. Otthonának élete végéig Kiskunhalast tekintette birtokai és rokoni kapcsolatai miatt. Jelentősebb cikkei, melyek szakfolyóiratokban jelentek meg: A korona hazahozatala Bécsből 1790-ben; Debrecen megégése 1802-ben; Autonómia és anyakönyvezés; Beythe István ismeretlen postillája. Több szócikke jelent meg szakfolyóiratokban, szaklapokban irodalom, nyelvészet, történelem, pedagógia, közigazgatás témakörökben. Fő műve: Az 1848. reakzió és ellenforradalom (Rogge Walter után ford., Bp., 1876); Görög nyelvtan, Tanmódszeres rendszerben (Bp., 1877); Görög gyakorló-olvasókönyv (Bp., 1877). Sírja a régi református temetőben található. Forrás: Kiskunhalas Almanach 2002. 186.

Jeremiás Lajos (Pázmándfalu, 1897. nov. 13.- Kiskunhalas, 1974. febr. 5.) gimnáziumi tanár. Középiskolai tanulmányait Pápán végezte. Az első világháborúban katonáskodott, tartalékos hadnagyként szerelt le. Tanári oklevelet kapott Bp.-en történelem és földrajz szakon. Első munkahelye Mis291