Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)

ziók, tanulmányok, értekezések, filozófia-történeti összefoglalók, kézikönyvek és ismeretterjesztő cikkek. Korának elismert és tisztelt egyetemi ok­tatója, tudományszervező egyénisége volt. Tan­könyveivel és egyéb írásaival szinte felmérhetetlen hatást gyakorolt az akkori értelmiség gondolkodá­sára. Volt rektor Pécsett és dékán Szegeden, 1942 - 44-ben pedig felsőházi tag. Az objektív igazsá­gokat, örök erkölcsi, értékeket hirdető keresztyén humanista filozófusra a szovjetizált pártállami diktatúra idején már nem volt szükség. 1948-ban kényszer nyugdíjazással távolították el az egyetem­ről. A kitelepítést és az internálást az utolsó pilla­natban kerülte el, családja 1952-ben Hajdúszobosz­lóra menekítette. Többé már nem publikálhatott. Forrás: Kiskunhalas Almanach 2002. 182. Hegyi Tibor Magyar-latin szakos középis­kolai tanár. Az angol nyelvet is jól beszélte, bár ebből nem volt tanári oklevele, 8 féléven át hall­gatta az egyetemen az angolt. Járt Angliában is tanulmányi úton. Görög nyelvi tanulmányokat is folytatott. Ókori történelmet is tanított a ne­gyedik osztályban. 1937. december l-jén foglalta el álláshelyét a halasi gimnáziumban. Mint kép­zett cserkésztiszt, segítette a cserkészcsoport munkáját. Tanári tevékenysége mellett az in­ternátusbán nevelőtanári munkát is vállalt. 1938 nyarán elment az iskolától. Forrás: Gimná­ziumi Értesítő 1937-38 és Gimnázium iratai 566/1937. Hetessv Dániel (Alsóörs, 1814. okt. 14. - Kis­kunhalas 1888). Szülei köznemesek voltak. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte el. Tanítója készí­tette fel a gimnázium első osztályának magánvizs­gájára. Középiskolai tanulmányait Pápán végezte el 1826-1835 között. 1835 őszétől 8 éven át a Ba­ranya megyei Várkonyban tanár, a református egy­ház rektor tanítója volt. 1939-ben feleségül vette Vass János halasi birtokos Mária nevű leányát. 1843. márciusban hívta meg tanítónak a halasi ref. egyház. A fiúiskola 3-4. osztályát tanította. A forra­dalom és a szabadságharc idején, három hónapon át városi aljegyzői feladatkört látott el. Miután a református egyház elemi iskoláit átadta a városnak, 1870-től a községi iskola tanítója. 1875-1889 között igazgatója volt. Igazgatósága idején vált az iskola hat évfolyamos elemi iskolává. Az 1880-as években több mint 700 gyermek oktatását és vezetését, illetve több épületben 18-20 tanító mun­káját kellett irányítania. Tanítói, igazgatói munkája mellett szívesen kertészkedett. Ö kezdte meg Halason a gyümölcsfa nemesítést 1845-ben. A Szigeten talált sok vadcsemetét beoltotta. A halasi gyümölcskiállításon, 1880-ban nemes gyümöl­cseiért, szőlőiért aranyérmet és díszoklevelet ka­pott. 1886-ban, tanítói működésének 52. évforduló­ja alkalmából az iskolaszék, a volt tanítványok jubileumi ünnepséget rendeztek. A városi képvise­lőtestület határozatban mondott köszönetét mun­kájáért, illetve évi 100 forint tiszteletdíjat állapított meg részére élete végéig. Az ülésen Váry Szabó István polgármester köszöntötte, melynek befejez­tével ezüst tintatartót és arany tollat adott át tisztelő­inek nevében a jubiláló tanítónak. Az ünnepséget követően 120 fő részvételével bankettet rendeztek. 1885-ben ment nyugdíjba. Összesen 54 tanéven át tanított, ebből 48-at Kiskunhalason. Leányának férje a volt halasi tanár, később református püspök, író akadémikus, Baksay Sándor is méltatta mun­kásságát. Forrás: Kiskunhalas Almanach 2002. 184-185. Hoffer Endre nagyschawnicai (Büdösfa, 1836. jan. 2. - Palics-fürdő 1915. aug.) ref. lelkész, tanár. A gimnáziumot Nagykőrösön és Kecske­méten végezte el. A jogi tanulmányokat magán­úton, teológiai tanulmányaival párhuzamosan vé­gezte. 1859-ben avatták református lelkésszé Pes­ten. A bírói vizsgát 1869-ben tette le. 1856-1857- ben Kecskeméten a református gimnáziumban tanított. Halasra, a gimnáziumba 1857-ben hívták meg református lelkész tanárnak, s itt dolgozott három tanéven át 1860-ig. Itteni tanárkodása idején házasodott meg. Feleségül vette a gazdag birtokos Bessenyei Károly és Péter Julianna leányát, Zsu­zsannát. Házasságukból egy fiuk, Imre született. 1860-1874 között Nagykőrösön, majd 1874-től Szegeden, az állami főreáliskola tanára, 1876-tól igazgatója volt. Otthonának élete végéig Kiskun­halast tekintette birtokai és rokoni kapcsolatai mi­att. Jelentősebb cikkei, melyek szakfolyóiratokban jelentek meg: A korona hazahozatala Bécsből 1790-ben; Debrecen megégése 1802-ben; Auto­nómia és anyakönyvezés; Beythe István ismeretlen postillája. Több szócikke jelent meg szakfolyó­iratokban, szaklapokban irodalom, nyelvészet, tör­ténelem, pedagógia, közigazgatás témakörökben. Fő műve: Az 1848. reakzió és ellenforradalom (Rogge Walter után ford., Bp., 1876); Görög nyelv­tan, Tanmódszeres rendszerben (Bp., 1877); Görög gyakorló-olvasókönyv (Bp., 1877). Sírja a régi re­formátus temetőben található. Forrás: Kiskunha­las Almanach 2002. 186. Jeremiás Lajos (Pázmándfalu, 1897. nov. 13.- Kiskunhalas, 1974. febr. 5.) gimnáziumi tanár. Középiskolai tanulmányait Pápán végezte. Az első világháborúban katonáskodott, tartalékos hadnagy­ként szerelt le. Tanári oklevelet kapott Bp.-en törté­nelem és földrajz szakon. Első munkahelye Mis­291

Next

/
Oldalképek
Tartalom