Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
számára létesített Julianus Barát Gimnáziumban. A monarchia felbomlását követően Magyarországra menekült, és 1919. szept.-től egykori gimnáziumában kapott tanári állást. 1927 nyarát nyelvgyakorlás céljából Angliában töltötte, ösztöndíját a Közoktatási Minisztérium és a gimnázium is támogatta anyagi hozzájárulásával. Hazatérése után angolt is tanított. 1935. szept.-től igazgatói tisztet töltött be a halasi gimnáziumban, egészen annak állomositá- sáig, 1949-ig. Az iskolát jó vezetőkészséggel, a tantestület és a felettes hatóságok bizalmát élvezve vezette. Nemcsak igazgatóként, hanem szaktanárként és nevelőként is maradandó nyomot hagyott tanítványaiban. Sokat tett azért, hogy az ifjúsági egyesületek, sportkörök és kulturális szervezetek jól működhessenek. A diákszövetség ügyvezető elnökévé választotta, s vezette az Ifjúsági Segélyegyesület is. Presbiterré és a Református Önképzőkör elnökévé választották, részt vett a Szász Károly Kör és a városi Népművelési Bizottság munkájában, tagja volt a Halasi Népbank és a Hitel- szövetkezet igazgatótanácsának. 1921-28 között állandó munkatársa volt a Napkelet és a Protestáns Szemle című folyóiratoknak, amelyekben számos könyvismertetése és tanulmánya látott napvilágot. Gimnáziumunk sokat köszönhet Gulyás Sándornak, amiért a II. világháború előkészületei, a légitámadások, majd a frontátvonulás és a háborút követő nehézségek ellenére biztosítani tudta annak működését, és az iskola vagyonát, felszerelését benne az ötvenezer kötetes könyvtár, a régiségtár és a szertárak értékeit - nagyobbrészt - meg tudta menteni. A világháború után felállított „igazoló bizottság” már másként ítélte meg a tevékenységét, mivel „feddéssel igazolt” minősítéssel hagyta csak munkahelyén, és így elkerülte a „B” listázást, melynek keretében sok ezer értelmiségi családot meghurcoltak. Az államosítással összefüggésben, a megváltozott politikai légkörben az 1947 -48. tanév végén lemondatták állásáról, és kényszemyugdíjba küldték. A Tito-ügy kapcsán koncepciós perben kémkedés vádjával elítélték, családját pedig internálták. 1949 és 1956 között a váci fegyházban raboskodott, ezt követően családjával együtt visszaköltözött Halasra. Sírját a 70-es években feldúlták, majd az egyház az új református temetőbe helyeztette át. Forrás: Kiskunhalas Almanach 2002.180. Gyárfás Imre 1917. október 21-én született Hajdúszoboszlón. Apja telekkönyvvezetőként dolgozott. 1930-tól a debreceni kollégium bentlakó tanulója volt, érettségi vizsgát is ott tett. Ezt követően, 1936-tól egyetemi hallgató volt Debrecenben, a Tisza István Tudományegyetemen. Magyar-latin szakon szerzett tanári oklevelet. 1940-41 között gyakorló tanár volt a Debreceni Református Kollégiumban. 1941 szeptemberében pályázat útján került a halasi gimnáziumba, azonban két hónap múlva elhagyta álláshelyét és Miskolcon vállalt munkát. Forrás: Gimn. Értesítő 1940-41. Győré Géza 1917. február 20-án született Kun- szentmiklóson. Rajz szakos középiskolai tanár volt. Tóth Béla helyettesítésére alkalmazta az egyháztanács, annak katonáskodása idejére. Személyesen is megállapodott Tóth Bélával, hogy amennyiben leszerel, lemond állásáról az ő javára. Győré Gézát is több ízben behívták katonának. Majd hadifogságba is esett. Hazatérése után, 1945. november 19-én igazoltnak tekintették és munkába állt a Szilády Áron Gimnáziumban. 1943 és 1948 között tanította a rajz tantárgyat. Az 1947-48. tanév végével eltávozott Halasról. Forrás: Gimnázium iratai 369/1946, 567/1946., Gimnázium Értesítője 1942—43. Hadas Balázs 1910. február 2-án született Hajdúnánáson. Az egyetemet Debrecenben végezte el magyar-német szakon. Első munkahelye Szeghalmon, a Péter András Református Gimnáziumban volt. 1937 szeptemberében Nagykőrösön, a Református Tanítóképzőben vállalt állást. A halasi Szilády Áron Református Gimnáziumba pályázati úton került 1941. április 1-jén azzal az ígérettel, hogy az angol szakot is elvégzi. A gimnázium igazgatója támogatta elképzelését. Szaktárgyain kívül gyorsírást is tanított. 1940-ben kötött házasságot. Ideköltözésük után az internátusba kaptak lakást. Az igazgató jellemzése szerint szerény, szolgálatkész, társadalmi és pedagógiai magatartása ellen kifogás nem merült fel. 1942 augusztusában itteni álláshelyét lemondta, Debrecenbe ment tanárnak a Református Kollégium Tanítóképzőjébe. Forrás: Gimnázium iratai 86/1940 és 473/1942. Halasy Nagy József (Ercsi, 1885. máj. 2- 1976) filozófus, egyetemi tanár. 1905-től 1919-ig a halasi református főgimnázium tanára volt, majd 1919-21 között a bp.-i Erzsébet leányiskolában tanított. 1921-ben kinevezik a pécsi egyetem tanárává. (1932-ben veszi fel a Halasy előnevet, felesége halasi lány, Gyeni- zse Antónia). A két világháború közötti időszak magyar filozófusainak egyik legjelentősebb alakjaként tisztelhetjük. Négy évtized alatt 269 közleménye jelent meg, köztük fordítások, recen290
