Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
A Presbitérium dr. Bognámé Nagy Éva tanárnőt 1997. szeptember 1-jei hatály- lyal a Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnáziuma igazgatójává nevezte ki. 1994 szeptemberében megszervezték a gimnáziumban az igazgatóhelyettesi munkakört. 1997-ig egy, ezt követően két helyettes segítette az igazgatási munkát: Andáné Vastag Andrea 1994. szeptember 1 -1996. augusztus 15-ig, Horváth János 1996. szeptember 1 -2001. augusztus 15 között, Csorba Imre 1998. szeptember 1-jétől, Zseni Zsófia 2000 - 2001. tanévben, Vincze István 2002. szeptember 1 -jétöl kezdődően tölti be ezt a feladatkört. 1993 szeptemberétől folyamatosan kialakították a református oktatási intézmények egységes gazdasági-gazdálkodási szervezetét. Váczi Lajosné vezetésével építették ki ennek rendszerét. A Kiskunhalasi Református Kollégium megalakulásakor a presbitérium olyan döntést hozott, hogy a gazdasági feladatokat az Egyházközség Gazdasági Hivatalán keresztül lássák el. Lényegében ez azt jelentette, hogy nemcsak az oktatási intézmények, de az egyházközség is az egységes gazdálkodási rendszerbe került. E feladat megszervezését, a hivatal átszervezését és a gazdálkodás vitelét dr. Ambrus Sándomé végezte el, és öt munkatársával ma is végzi. Az új szervezeti forma - a Kiskunhalasi Református Kollégium - jól szolgálta az egyes tagintézmények megerősödését, de az egységes szellemiség kialakulását is. A Református Szilády Áron Gimnázium tíz éve Szervezeti ni egerősödés 1993 szeptemberében nehéz körülmények között kezdte meg a munkát az egyházi gimnázium. Nem volt önálló tantestülete. Az épületet - bár ez ekkor már egyházi tulajdonban volt - csak részben tudta használatba venni. Fokozta a nehézségeket, hogy ellenséges légkörben kellett dolgoznia. Ezt a kedvezőtlen körülményt nem a másik gimnázium, az azzal egy épületben kényszerűségből eredő közös munkavégzés szülte, hanem leginkább az, hogy nem csillapodtak még le azok az indulat-hullámok, melyek az egyházi gimnázium létéből, újraindításának tényéből kaptak folyamatosan energiát. Ennek utórezgései sajnos még napjainkban is tapasztalhatók. A szülők viszont bizalmat szavaztak az intézménynek, s a tervezett osztályokat megfelelő létszámmal tudták beindítani. 1995-ben az egyházi gimnázium épületének kizárólagos használója lett. Tantestülete is kialakult. Szervezetileg is megerősödött. Az országos beiskolázási lehetőségekkel jól tudtak élni. Az a gyakorlat, mely 1948 előtt jellemezte az intézményt, újból hagyománnyá vált. Befogadó intézmény maradt. Megkülönböztetés nélkül veszi fel a gyermekeket. Az iskola a más vallásúak számára a legmesszebbmenőkig biztosítja nemcsak a felvételt, de a vallásoktatás és vallásgyakorlás feltételeit is. Ezt alapító okiratban is rögzítették. A tanárok felvételénél sem szempont az, hogy ki milyen valláshoz tartozónak vallja magát. Az intézmény felvesz határainkon kívül élő magyar gyermekeket is. A Vajdaságból és Erdélyből beiratkozok a diákotthoni elhelyezésen túl szociális kedvezményekben is részesülhetnek. A tanulók több mint fele más településről jön 241
