Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
168. A Szilády Aron Gimnázium tantestülete 1958. Ülő sor: Sütő József, Polgár János, Fridrich Lajos, Szilvay Gyula igazgató, Asztalos Andor, Jerémiás Lajos, Paczolay Győző. Középső sor: Csaba Etelka, Szilvay Gyuláné, Karsay Sándorné, dr. Drégely Lászlóné, Rács Margit, Németh Edéné, Lunger Pálné, Péter Irén, Nagy Ferenc. Álló sor: Rácz Fodor Benő, Bacsó Benő, Horváth István, Katanics Sándor, Szilágyi Ferenc, Jerémiás Béla, Láng Mátyás, Karsay Sándor kormányzati szervek működését, irányítását politikai célok alá rendelték. Mindez lényegében azt eredményezte, hogy az iskolai élet uniformizálódott. A merev irányítási, ellenőrzési forma, bár egyes jegyei az 1950-es évek második felétől tompultak ugyan, de lényegi vonásai fennmaradtak az 1980-as évekig. Gulyás Sándor igazgatóra és lényegében a korábbi, államosítás előtti tantestületre hárult az intézkedések, rendelkezések egy részének bevezetésére az Állami Szilády Áron Gimnáziumban. Az 1948-49. tanév végén Gulyás Sándort leváltották, később letartóztatták és bebörtönözték a Jugoszlávia és Magyarország közti kapcsolat megromlásával összefüggésben, lévén, hogy a volt igazgató Bácska területéről származott, rokonai ott éltek. 1949 szeptemberétől Szilágyi Ferenc igazgatta a gimnáziumot. A szervezeti és tartalmi változások nagyobb részét már az ő irányításával vezették be. A négy évfolyamos képzés keretében folyamatosan kiépítették a párhuzamos osztályokat. Az 1949-50. tanévben már három párhuzamos osztállyal kezdődött meg a munka. Humán, reál és általános tantervű osztályokat indítottak. 1952 szeptemberében már 12 tanulócsoporttal működött a gimnázium. A további fejlesztések eredményeként 1957 szeptemberében a Szilády Áron Gimnázium 16 tanulócsoportos intézménnyé vált. Újabb fejlesztésre a későbbiek folyamán csak átmeneti időre került sor. 1962 221
