Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)

ebben a levélben számolt be az igazgató a nagykönyvtár sorsának alakulásáról is: „Az 50.000 kötetes könyvtár a helyén maradt. Oda vihettük egyéb felszerelési tárgyaink egy részét is. Az orosz parancsnok javaslatára két terem ajtaját befalaztattuk, az ablakokat deszkával beszögeztettük. Az ablakok feltörése azonban szabad prédává tette a könyvtárt.” 1945 augusztusában újból át kellett vizsgálni a könyvtárt. Ennek eredmé­nyeként újabb 31 könyvet selejteztek ki és adtak át a rendőrség politikai osztályának.460 A Konvent 1946 őszén kérdőív formájában kért jelentést az iskola 1944-45. tané­vi állapotáról. Ebben leírták, hogy a felszerelésben szenvedtek el nagyobb károkat. Az épület ablakai súlyosan megrongálódtak az orosz katonai megszállás alatt. Az 1944—45. tanévben felvettek 372 nyilvános és 71 magántanulót. A magántanulók közül 36-an lányok voltak. Bizonyítványt a tanév végén 294 tanuló kapott. Bácskai tanulók az iskolában már nem voltak. Az orosz megszállás alatt az osztálynaplók megsem­misültek, így mulasztási kimutatást sem tudtak a tanévről készíteni. A tananyagot rövi­dített formában végezték el. Érettségi vizsgára jelentkezett 36 nyolcadik osztályos tanuló. Visszalépett egy, megfelelt a vizsgákon 35 jelölt. Közülük továbbtanultak 24- en. Rendkívüli tárgyként tanították az orosz nyelvet. A tanév folyamán az irattár nagy része elveszett, eltűnt, csak elenyésző része került elő. A Soli Deo Gloria működött, megalakult a M ADISZ, újjáalakult a cserkészcsapat 60 fővel.461 Gimnázium és általános iskola együtt 1945. augusztus 16-án írta alá az ideiglenes nemzeti kormány miniszterelnöke az általános iskola létesítéséről szóló rendeletet. Lényegében ez az iskolatípus az 1940. évi 20. törvény alapján kialakított nyolc osztályos népiskola átalakított és továbbfej­lesztett változataként jött létre. Felsőtagozata az 1945—48 közötti időben kiépült. Ezzel párhuzamosan a nyolc osztályos középiskola négy osztályúvá lett, a polgári iskolák megszűntek. A tankötelezettséget a 6 - 14 éves korosztályra terjesztették ki. A részletes tanterv és utasítás 1946 júniusában jelent meg. Ez szerint „az általános iskola feladata, hogy a tanulót egységes, alapvetően nemzeti műveltséghez juttassa, mindenirányú továbbnevelésre és önművelésre képessé tegye és közösségi életünk tudatos és erköl­csös tagjává nevelje”.462 Az általános iskolában használandó tankönyvek 1946-tól folyamatosan jelentek meg, de csak rövid ideig használták azokat, 1950-ben mind kivonták a forgalomból. Az új iskolatípust létrehozó rendelet lehetővé tette, hogy egyházak is alapítsanak ilyen oktatási intézményeket. A halasi református egyház már 1942-ben elhatá­rozta, hogy mintegy 70 évi szüneteltetés után újból vállalja az elemi szintű oktatást is. A Szathmáry Sándométól örökölt vagyon terhére kívánták akkor az elemi oktatást újból beindítani. Ez azonban a háborús körülmények miatt elmaradt. A háború után, az általános iskola létrehozásakor újból elérkezettnek látták az időt arra, hogy az elemi szintű oktatást is megszervezzék, ha részben a kényszerítő körülmények miatt is. Az egyháztanács támogatta a református általános iskola létrehozását és teljes kiépítését, s azt 1949-ig megvalósíthatónak is tartotta. A református polgári leányiskolát folyama­tosan nyolc évfolyamos leány általános iskolává kezdték átszervezni oly módon, hogy 206

Next

/
Oldalképek
Tartalom