Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)

A tankerületi főigazgató 1944 júniu­sában ugyancsak körlevelet intézett az iskolákhoz. Ebben a június 31-i tanévkez­dés bejelentésén túl felhívta a figyelmet arra is, hogy amennyiben meg tudják kez­deni a tanítást, akkor az csak minden máso­dik napon félnapos formában valósítható meg. Utasította az iskolák vezetőit arra, hogy amennyiben az iskolát lefoglalnák, dolgozzanak ki elhelyezési tervet.444 Az iskola tantestülete a gimnázium és intemátus ideiglenes elhelyezésére szük­ségmegoldásként az üres zsidó házak áta­dását javasolta. Kohn Sebestyén és Franki Áron Kossuth utcai, dr. Beck László Gim­názium utcai és Villányi Leó Árpád utcai házában elképzelhetőnek tartotta a két intézmény elhelyezését. A püspök ehhez a megoldáshoz nem járult hozzá. „Egyhá­zunk érdekeivel ellentétes a megüresedett zsidó házak igénybevétele iskolai célra.”445 A tanév befejezésével egyidejűleg május 10-én a Vöröskereszt kórház pa­rancsnoksága lefoglalta az iskola és az intemátus épületét kórház céljára. Nem használták, de berendezték és lepecsételték. Ez az állapot még 1944 augusztusának végén is fennmaradt, ezért az 1944^15. tanévet nem tudták az épületben megkezdeni. A tanítást szeptember 11-én a Felsővárosi Elemi Népiskola négy termében kezdték meg váltakozó formában.446 Az állandó légi veszélyre tekintettel délelőtt 7 és 10 óra, délután 15 és 18 óra között tanítottak 40 perces órákban. A tanév kezdésekor távol voltak katonai szolgálat miatt Jerémiás Lajos, Komáromy Béla, Kováts István és Sütő József tanárok. Táczi Szabó Győző hollétéről nem tudtak semmit. A püspök 1944. szeptember 20-án körlevélben tájékoztatta az intézményeket, hogy „az ideiglenes megszállás lehetősége nem zárható ki”. Az iskolai munkát illetően az egyéni felelősségre apellált, de ugyanakkor felhívta a figyelmet az egyházi törvé­nyek betartására is.4 4 Ä légiriadóktól rendszeresen zavart tanítást október 9-ig lehetett folytatni. A frontátvonulás miatt kényszerű tanítási szünet volt. 1944. november 9-éig. Ekkor már a saját épületben folytathatták a munkát.448 A front közeledtekor, 1944 őszén a halasi leventéket - köztük gimnáziumi tanulókat is — előbb az ország nyugati felébe, később Ausztriába vitték. Sajnos, közülük többen a háború áldozatai lettek. A háborús események, a frontátvonulás során jelentős anyagi kár érte az iskolát. Főleg a berendezés, felszerelés, szemléltető eszközök terén keletkeztek veszteségek. Maga az épület épen maradt, noha az ablakok nagyobb része kitört. A nehézségeket DUNAMECtÉKI REFORMÁTUS COTHAZKfROWI A KISKUNHALASI REFORMÁTUS S2ILÁDY ÁRON GIMNÁZIUM (VII—Vili. O. REAlGIMNAZIUMi ÉVKÖNYVE AZ 1940-41. ISKOLAI ÉVRŐL AZ ISKOLA FENNÁLLÁSÁNAK CCL XXVil. ÉVE S2ERK65ZIETTE GULYÁS SÁNDOR IGAZGATÓ KISKUNHALAS. M>41 R'AOIA AZ S-.OlA íGA/GA'OSAGA KOSSJTMUTCA M TELEFON ».• ­_______________________m M 158. Az 1940-41. tanév évkönyve 202

Next

/
Oldalképek
Tartalom