Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
A szülők a későbbiekben elfogadták a kapcsolattartásnak ezt a fontos fórumát, különösen, mikor azt a gimnázium összekapcsolta a nevelést, az otthoni tanulást segítő előadásokkal, a „szülők iskolájával”. Az 1930-as években tanévente kettő, később négy szülői értekezletet is tartottak. Ezen alkalmak bevezetéseként összevont megbeszélést tartottak az igazgató és az összes megjelent szülő részvételével. Ezt követően az osztályfőnökök és a szülők kölcsönös tájékoztatása következett. Évente három-négy alkalommal tartottak „szülők iskoláját”. Ezeken nevelési témákat beszéltek meg. Osztályozás, Vallásos nevelés, Család és iskola, Idegen nyelv tanulásának módjai stb. Rendszeresen tartottak kihelyezett szülői értekezleteket is ott, ahonnan nagyobb számú tanuló járt be naponta. Kiskőrösön és Soltvadkerten nagy érdeklődést mutattak a szülők a megbeszélések iránt. Problémás osztályok szüleit esetenként külön is összehívták. Az osztályfőnökök minden tanévben szinte kivétel nélkül minden tanulót meglátogattak otthonukban. A már korábban kialakított hagyománynak megfelelően májusban minden évben Sóstón majálist rendeztek a szülők részvételével. Az egész napos program játékkal, közös ebéddel, sportrendezvényekkel telt el. Este a felsősök és szülők bálja zárta a vidám programot. A 30-as évektől megszervezték a „Madarak és fák napját.” Két napon a temetőbe, illetve valamelyik erdőbe mentek a tanulók osztályfőnökeik vezetésével. Ismerkedtek növényekkel és növénygyüjtést is végeztek. Rövid előadások hangzottak el a madarak hasznáról, védelmük fontosságáról. Rendszeressé váltak az iskolai kirándulások is. Az írásbeli érettségi vizsgák napjain rövidebb kirándulásokat szerveztek. 1936 tavaszán a katolikus tanulók Kalocsára más vallásúak a fehértói erdőbe szerveztek kirándulást. Iskolai szintű három napos kirándulást a Mátrába szerveztek. 1938 májusában közel százan kerékpárral mentek Szeged nevezetességeit megnézni. 1939-ben vonattal Pécs - Siklós - Ormánság - Nagyharsány útvonalon ismerkedhettek meg a Dél-Dunántúl nevezetességeivel. Évente egy alkalommal - általában január végén - hangversenyt és diákbált rendeztek. A színvonalas műsort a városi színházban mutatták be. Tanulók énekkara, kamarazenekara, a legjobb diákszavalók, tanárok kamarazenekara, tánckar szórakoztatta az érdeklődő közönséget. A műsort követő táncmulatságnak a tornateremben adtak helyet. Elagyományosan minden tanév végén tomavizsgát tartottak. A 30-as években a Varga házaspárnak is köszönhetően a gimnázium és a polgári leányiskola közösen szervezte meg ezeket a látványos és nagy közönségsikert is arató alkalmakat. Bevonták a programokba a magántanuló leányokat is. Az egyes osztályok programjaikat három napra elosztva mutatták be, zenés, táncos müsorszámok beiktatásával.134 Madzsar Gusztáv tankerületi királyi főigazgató 1921 májusában többnapos látogatást, ellenőrzést végzett a gimnáziumban. Tapasztalatait tantestületi értekezleten összegezte. Sajnálatosnak tartotta azt, hogy a fenntartó egyháztanács nem tanúsít olyan érdeklődést az iskola iránt, mint amilyen kívánatos volna. Ennek okát abban látta, hogy az „érdemekben gazdag, tudós elnök lelkész 84 éves és beteges és a főgondnoki állás üres. A melegebb érdeklődés ösztönzést adna a tanároknak a munkára, s jó hatással volna a tanulókra is.” Az épület fűtésével kapcsolatban elmondta, hogy megfelelő szén hiányában fával kényszerülnek fűteni. Két hétig váltakozva tanítottak, s csak az iskola 153
