Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
1941. Fehértón volt a táborozás színhelye. Emellett az országos Széchenyi-portya keretében kirándultak Öregcsertőre. A falu lakói jelenlétében emlékeztek a „legnagyobb magyarra”. 1942. Szeremle- Pandúr szigeten 2 hetes mozgótábor volt 2 raj részvételével. 1943^14. Fehértón táboroztak. 1945. Nem volt táborozás. 1946. A csapat életében az utolsó tábort Fehértón rendezték meg. A táborozásokat minden évben őrsi portyák, kirándulások, tábortüzek egészítették ki, kielégítve a csapat tagjainak romantikára vágyó törekvéseit. A 40-60 körüli létszám azt mutatja, hogy a cserkészet által támasztott magas követelmények teljesítése nem volt könnyű feladat. A csapat első szervezője és irányítója Nagykálozi Sándor 1924 decemberéig állt a csapat élén. Tőle a parancsnoki tisztséget Jerémiás Lajos tanár, kiképzett cserkésztiszt vette át és vezette a csapatot 15 éven át. Tartalmas programok szervezésén túl biztosította a szükséges felszereltséget is. A Vallás- és Közoktatási Minisztérium 1940. decemberében elismerő oklevéllel jutalmazta, s a Magyar Cserkészszövetség tiszteletbeli parancsnokává választotta. Jerémiás Lajos a csapat munkáját a későbbiekben is támogatta hasznos tanácsaival. 1940. decemberétől a parancsnoki tisztet Paczolay István református lelkész, a gimnázium vallás tanára vette át, aki korábban a kiscserkészek vezetője volt. Többször vezetett tábort, részt vett cserkésztalálkozókon. A Gödöllőn rendezett világtalálkozón a halasiak vezetője. Képzett cserkésztiszt. Legfőbb segítője Tóth Béla a gimnázium rajztanára volt, aki az 1943-44-es években parancsnoki tisztséget is ellátott. A kiscserkészek vezetésével Zsadon László magyar-latin-német szakos tanárt bízták meg. A háború, a frontátvonulás okozta kényszerszünetet követően újjászervezték a csapatot. Ebben a munkában Paczolay István mellett részt vett Jerémiás Lajos és Sütő József is. Rajvezetőként Téglás István és Hazai Miklós volt diákok, cserkészek segítkeztek. A gimnázium épületén belül kapott otthont a cserkészcsapat. Egy tantermet alakítottak át cserkészotthonná. A 28,4 m2 nagyságú teremben zajlottak a raj és őrsi össze- j övetelek. A polcokon szekrényekben a cserkészettel összefüggő képek, könyvek, kiadványok kaptak helyet. Csapatösszejöveteleket is részben itt tartottak, de nagyobb összejövetelek céljára megkapták a gimnázium dísztermét. A felszerelést a cserkészotthon II elnevezésű 19,9 m2 nagyságú kisebb teremben tárolták. A világháborút követően még két évig működött az újjászervezett cserkészcsapat. Az iskola egyházi volta elleni támadás a cserkészet elleni támadásokkal párosult. A politika egyre inkább nehezen tűrte, minden eszközzel akadályozta a cserkészmunkát. Nemcsak Halason, másutt sem várt nagy jövő a cserkészmozgalomra. Az 1947—48. tanévben már nem működött.304 Bethlen Gábor Kör Az iskolában egyházi jellegénél fogva természetszerűen rendszeres valláserkölcsi nevelés folyt, nemcsak az iskola falai közt, hanem azon kívül is. Természetes volt, hogy a mindennapi munkát imával kezdték és imával fejezték be. A vallásórákat istentiszte129
