Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)
KÖRÖK, EGYLETEK, EGYESÜLETEK, SZÖVETSÉGEK, SZERVEZETEK Szerteágazó és sokszínű tevékenység egészítette ki az iskolai, tanórai munkát. Ezek egy jelentős része szervesen kapcsolódott a tananyaghoz, hasznosan egészítette ki az iskolában tanultakat. A létrehozott öntevékeny, tanulói önkormányzatra építő tevékenység a szabadidő hasznos eltöltését is célozta. Helyet kaptak a diákéletben az ifjúsági szervezetek, körök is melyek részint a valláserkölcsi nevelés elmélyítését, részint pedig a praktikus ismeretszerzést szolgálták. A hagyományok ápolását, elmélyítését szolgáló szövetségek, szervezetek azon túlmenően, hogy példát mutattak utódaiknak, sokoldalú segítséget is adtak az iskolának, támogattak anyagilag is, de segélyezés terén is példamutató munkát végeztek. A sport mindenkor fontos része volt az ifjúsági életnek. A létrehozott sportkör az egyéni érdeklődés és tehetség kibontakoztatásának is teret adott. Túlnőtt az iskolai kereteken s városi szinten is segítette a sport iránti érdeklődés kibontakoztatását. Önképzőkör Az önképzőköri munkát 1868-tól tudjuk nyomon követni. A megalakult önképzőkör 1871 -ben két tagozatra oszlott. A „felgimnáziumi kör” a felső négy évfolyamból, az algimnáziumi önképző pedig a négy alsó osztályból toborozta tagságát. Az 1878-ban kiadott egyházi „Rendtartási Szabályzat” az algimnáziumi önképzőkört megszüntette, és az Ifjúsági Olvasókörré alakult át. Ez a diákszervezet örökölte a volt algimnáziumi önképzőkör pénzét, illetve a 106 kötetből álló diákkönyvtárát. Az olvasókör néhány évi működés után megszűnt. 1878-tól tehát csak egy önképzőkör működött, a felső négy osztály tanulói lehettek tagjai. Az érdeklődés nagy volt az önképzőkör iránt. Minden felsős tanuló tagja volt, egy-két kivétellel. Az érdemtelenné vált tanulót maga a kör zárta ki soraiból. A kör működését alapszabály szerint végezte. Ennek leglényegesebb elemeit az egész iskolai munkára kötelező Rendtartási Szabályzat figyelembevételével fogalmazták meg. Az alapszabályban rögzítették a rendes tagok, pártoló tagok körét, a tagdíjfizetési kötelezettséget, a tisztségviselők számát, feladatait, az ülések rendjét, formáit és a gazdálkodás kérdéseit. Az önképzőkör önkéntes diákszervezet volt. Beléphetett mindenki rendes tagnak, aki a célkitűzést elfogadta, a munkában részt vett és tagdíjat fizetett. A munkában a felső négy évfolyam tanulói vehettek részt. Rendes tagok a hetedik és a nyolcadik osztályba járók, az ötödik és hatodik évfolyamosok pártoló tagként tevé120
