Gszelmann Ádám: A Szilády Áron Református Gimnázium története - Thorma János Múzeum könyvei 15. (Kiskunhalas, 2004)

lemondott. Ennek az osztatlan birtoknak a jövedelméből az 1914. évben az iskolai pénztárba 29690 korona folyt be.

Ugyancsak fenntartási célokat szolgált a tanszer alapítvány. Ezt is a re- demptus birtokosság hozta létre a pákái haszonbérből.

Tőkéje 1914-ben 13527 korona volt, mely után 960 korona jövedelem jutott a gimnázium birtokába. Gőzön Imre halasi birtokos még 1855-ben 54061 korona alapítványt tett. Ennek jövedelme 1914-ben 3460 korona volt. Péter Zsig- mond 1855-ben 10000 ezüstforint értékű alapítványt tett, melyből egy tanszék, azaz egy reálgaz- dászati tanár alkalmazását tette lehetővé. A bükkö- nyösi alapítvány 1855-től szolgálta az iskolafenntartó céljait. Haszonbérből 3337 korona jutott a gimnáziumnak 1914-ben. Az egyház- kerület 1888-tól részesítet- 74.

te segélyben a gimnáziumot. Ennek az összege évente 2400 korona volt. A konviktus fenntartását 7, az ösztönös segélydíjak juttatását 41 kisebb-nagyobb alapítványi tőke segítette.

Halas város tanácsa 1795. január 9-i gyűlésén döntött az iskola támogatásáról. Ennek-nemjelentős-összege évente 515 korona és 18 fdlér volt.262 A fenntartó egyháztanács már a gimnázium új épületének birtokbavételétől kezdve szorgalmazta az államsegély igénybevételét. Szinte minden évben kérvényt nyújtottak be a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez ez ügyben. Bár szerződés megkötésére nem került sor, de évente, 1900-tól rendszeres segéllyel támogatta az állam a gimnáziumot. 1900-ban 6000 korona ideiglenes fenntartási államsegély érkezett a tanárok illetményének javítására, illetve tanszerre és bútorra.

1905-ben a miniszter 12000 korona fenntartási államsegélyt engedélyezett. Ezen túl az iskola még 800 korona segélyt kapott a könyvtár és a múzeum gyarapítására.

A gimnázium új épületében elsőként érettségizett tanulók 1893-ban

103