Szakál Aurél (szerk.): Thorma János 1870-1937 - Thorma János Múzeum könyvei 14. (Kiskunhalas, 2003)
vadászgatott és gyermekkori ismerősökkel találkozott, meg is festve - feltehetően megrendelésre - egyik-másikuk arcképét. Ezek közül jelenleg a Bessenyei-portré és a Berki házaspárt megörökítő kettős arckép ismeretes. Bessenyei István arcképének eleven beállítása, minden akadémikus merevséget nélkülöző könnyed, naturalista ábrázolásmódja arra vall, hogy a mű még a modell életében, vagyis 1901 előtt készülhetett, nem pedig utólag, fotó alapján. Thorma kiválóan ragadta meg az ábrázolt akkurátus és egyben nagyvonalú jellemét, tartózkodó eleganciáját, másokra figyelő, segítőkész lelkületét. Akárcsak Lovrich Sándor arcképe esetében, itt is térdképet festett, ami lehetőséget nyújtott a mozgás finom érzékeltetésére is. A színek árnyalt, tompa összjátéka bizonyos távolságtartást sugall és egy sajátosan hűvös atmoszférát kölcsönöz az ábrázolásnak. Boros Judit 7. Thorma János: Húsvéti kenyérszentelés, 1910 körül (Húsvéti ételszentelés, Húsvéti felszentelés, Húsvéti körmenet, Körmenet) Tempera, vászon, 175 x 130 cm. Jelezve jobbra lent: THORM A. Thorma János Múzeum, Kiskunhalas 70.24.2. Kiállítva: 1939. november 26. - december 10. Budapest, Nemzeti Szalon: Thorma János emlékkiállítás. Kát. sz.: 9.1970-től Kiskunhalas, Thorma János Múzeum állandó Thorma kiállítás. Irodalom: Dévényi Iván: Thorma János. Bp., 1977.18., 24. sz. kép; Magyar művészet 1890-1919. Szerkesztette: Németh Lajos. Bp., 1981. 299. Bay Miklós - Boros Judit - Muradin Jenő: Thorma. Bp., 1997. 64.; Boros Judit: Thorma János. In: Nagybánya. Konferencia 1997 február 27-28. Szombathelyi Képtár. 30. Ismeretes az a rendkívüli megrendülés, amellyel Thorma Paul Gauguin képeit szemlélte a Nemzeti Szalon 1907 májusi tárlatán. (A témáról bővebben lásd Boros Judit és Majoros Valéria tanulmányait a jelen kötetben.) Réti Istvánnak írott leveléből kitűnik, hogy a kiállítás után úgy érezte, hogy lehullott a hályog a szeméről és hirtelen, szinte vakító fényben pillantja meg mindazt, amit korábban csak homályosan látott. A változtatás, a teljes újrakezdés mélyről fakadó igénye hatja át minden szavát. Noha későbbi leveleiben egyszer sem tér vissza erre a témára, az élmény nem múlt el nyomtalanul. Egyik első kísérlete festészete radikális megújítására a Húsvéti kenyérszentelés lehetett, mely mind témájában, mind festésmódjában leginkább mutatja a nagy francia mester hatását. A képen a Ferenczy Márciusi est-jéből ismert kis ortodox templom előtt vonulnak a színes viseletbe öltözött, egzotikus falusi asszonyok, karjukban fehér kendővel letakart kenyérrel. Sötét arcbőrük, archaikus vonásaik erős ellentétet képeznek a fehérre meszelt templom és a virágba borült gyümölcsfák foltjaival. A háttérben fenyegetően magasodnak a sötétkék nagybányai hegyek. Bár nem használt 176
