Szakál Aurél (szerk.): Thorma János 1870-1937 - Thorma János Múzeum könyvei 14. (Kiskunhalas, 2003)
A csíkos blúzos Női arckép sem datálható az 1900-as évek elejére, hanem inkább 1900 előttre. A képen ábrázolt nő húsz év körüli lehet (vagy fiatalabb), és ha ő tényleg Markovits Mária, aki 1875-ben született, akkor itt is valószínűbbnek látszik az 1895 körüli készülés. De a személytől függetlenül is valószínűbb, mert erre utal a profil beállítás és a kép festésmódja is, ami az 1900 előtti portrékkal rokonítja. Jelenlegi ismereteink és feltételezéseink tehát módosítják egyes portrék datálását, mégpedig a korábbi készülés irányába. A kérdés természetesen még koránt sincs megoldva, ez inkább csak a kutatás kezdete. A képek behatóbb vizsgálatára és újabb dokumentumokra lenne szükség ahhoz, hogy a portrék datálása biztosabb alapokon állhasson. Nem kevésbé izgalmasak a képek stiláris vonatkozásai sem, vagyis Thor- ma művészetének szecessziós indulása. Ezt az indulást egy főmű jelzi. A Bilcz Irén képmása két párizsi tartózkodás között 1892-ben készült Nagybányán, nyilvánvaló francia hatásokkal. Három dolgot érzünk meghatározónak a képen: az arany hátteret, a profil-beállítást, valamint az arc és a ruha feltűnően eltérő megfestését. A profilkép igen gyakori a művészettörténetben, az ókori gemmáktól és pénzektől a quattrocento gyönyörű női arcképein át a szimbolizmus titokzatos portré és fej ábrázolásaiig. Különösen népszerű volt a 19-20. század fordulóján. A profil arckép elfordul a nézőtől, az ábrázolt valahova messzire, a bizonytalanba vagy befelé, önmagába tekint. Valóságos portrék és fantáziafejek sokasága készült ebben a beállításban, gondoljunk Odilon Redonra vagy Fernand Khnopffra. Mindenekelőtt azonban Aristide Maillolra, aki sorozatban és megrendelésre festette ezeket a képeket. A magyar művészetben Rippl-Rónai Józseftől ismerjük a legszebb példáit, de több profilportrét festett Réti István is éppen az 1890-es években. Ez a beállítás hozzátartozott a századforduló pózaihoz. Igen gyakori fényképeken, és kialakult egy jellegzetes változata a szobrászatban is, a csaknem körplasztikáig megmunkált magas reliefeken, amelyeken az oldalnézetben ábrázolt fejnek van egy szembenézete is, míg a másik arcfelet a relief háttere takarja. (A magyar szobrászok közül Ligeti Miklós készítette a legszebb ilyen portrékat.) 110 3. Bulcsu Etelka, a fénykép közölve: Műhely Napló kulturális folyóirat, Kiskunhalas, 1994. jún. 22., VI. évf. 4-6. sz.
