Nagy Czirok László: Kiskunhalasi krónika - Thorma János Múzeum könyvei 13. (Kiskunhalas, 2002)
De túl zenén, túl síp, dobon, Riadókürtön át, Ötszáz szidja keservesen A harsogó dudát. Lakos Gergő Éjjeli tülkös strázsa volt a 1870-es években Lakos Gergő. Egyszer, mikor úgy éjfél után volt már az idő, s a Polgári Olvasókör előtt fújja az időt, kilép onnan a város mérnöke, s a tülkössel így kezdi a beszélgetést:- Tudja-e kend, hogy záróra elmúlt, de Kováts Imre kapitány még itt kártyázik? Röndöt csináljon kend, de mindjárt! A tülkös belép a terembe és így kezdi:- Uraim idő után vagyunk, tessék hazamenni! A kapitány fogja a fütykösét s kezdi vele a tülköst „dicsérni" és zavarja kifelé:- Majd adókénneköd! Levetkőztetlek!- Nem félök Uram! Igaz embör vagyok! - mondja a tülkös. Pár hét múlva egy estenden a tülkösök ellenőrzésére indult Kováts Imre. Különösen a Lakos Gergőt kereste. Meg is találta, mégpedig munka közben, a Csiga utcai tizedkút közelében. Éppen nyomta ki a tülköt egy menyecske ablakából, s onnan fújta el az időt. Kihúzta a menyecske mellől a kisajtóig, mindig verte a hátáról a port:- Nem vagy te igaz embör Gergő, hanem gazembör! Hágó János bácsi, az egyik utolsó lándzsás másképpen csinálta. Ő az ablakon kívülről dugta be a tülköt, s úgy öntötték belé a bort, kivált lakodalmas vagy disznótoros házaknál. Egyszer azonban sokat nyelt az öreg, s a Rózsa bolt melletti fapadon elszenderedett. Szüry biztos meg ellenőrző útján ott érte, és akkorát vágott a farára a csillagos buzogányával, hogy a szattyán is megrepedt. Erre ijedtömben fölugrottam, de mámoros fejjel tüzet futtám! - magyarázta Hágó. A farka alja mög az lőtt, hogy ahogy el kezdtem szaladni, a biztos utánam azután a hátam is kapott eleget!6 0 Ravatalon A 1870-es években Horváth Sándor szénáskertcsősz felesége meghalt. Fel is ravatalozták, de egyszer csak elkezd a koporsóban mozogni. Az ura rémülten lépett a koporsóhoz, s így kezdte:- Hohó, hogy vagy annyukom? Horváthné jól felérzett, mert utána még másfél évig hordta a vizet a malom- kútról. Az ura kiállott izgalmak után így korholta:- Vagy möghalj annyukom, de máskor ilyent ne csinálj!61 89
