Nagy Czirok László: Kiskunhalasi krónika - Thorma János Múzeum könyvei 13. (Kiskunhalas, 2002)
5. Anekdoták orvosokról, bírókról, bakterokról és társaikról Orvosokról Dobó László gazdának felpuffadt egy jó lova. Hivatta is az állatorvost füzesi tanyájára. Az állatorvos látja a bajt, kerülgeti a felpuffadt lovat, majd ilyen megjegyzést tesz:- Hallja-e kigyelmed? Itt már csak a krisztírozás, szappanos melegvíz beöntése segíthet, de én nem hoztam ám semmi készüléköt! Van-e egy viselt lopótök a tanyában?- Van itt három is, doktor úr!- No hát akkor hozzon csak egyet, de gyorsan, aztán majd meleg szappanos vízzel mögkrisztírozzuk! Úgy is lett. A/ illatorvos a lopótök végét bedugta a ló hátúlsó részén, az öblös végén meg fújta a lóba a szappanos vizet, miközben a folyadék bizonyos cirkulációt végzett. Hol a ló belsejében, hogy az állatorvos szájában cirkulált. Ez meg azon nem várt következménnyel járt, hogy nem a lovat, hanem először a "baromorvos" urat szalajtotta meg a rögtönzött orvosság. Felejthetetlen nagy baj ebből sem lett, mert jó uzsonna, majd vacsora is készült, s addig hajladoztak, majd nyukladoztak a nemzetes gazdával a hordók között, hogy a hold terített fényt a pusztára, s a kaszás csillag is fölkandított kelet felől. Hajnalra ért haza az állatorvos, mégpedig nótaszóval.4 9 Ménkőütött Gyenizse Sándor gazda legszebb hajdár ökre kibetegedett a munkából. Messzi tanyájára kifuvaroztatta az állatorvost. Az állatorvos nézi, nézi, néhányszor meg is kerüli a beteg ökröt, majd így szól:- Sándor gazda! Ökör lösz ám ebbül, ha ez möggyógyulhat!- A teremtésit neki, hát azt én is tudom, hanem azt szeretném én tudni, hogy mi a baja vagy hogy möggyógyul-e?- Azt már én se tudom! - mondotta az állatorvos. Körösi György Körösi György erdészkedése idején - úgy a 1890-es évek elején - valaki panaszt emelt Vári polgármesternél, hogy a fehértói favágók sok fát eltökítenek a tüzeléssel, amire pedig nem volna szükség. Körösi naponként meglátogatta a favágókat, de nem törődött vele, hogy azok este is takácsmunkában ülték körül a tüzet, melynek melege a hideg télben ölnyire is tűrhetetlen volt. Hosszú pisz- kafákkal kotorták a pipákhoz a parazsat. Egyszer rá akart gyújtani Körösi, de nem bírt közeljutni a tűzhöz. 84
