Nagy Czirok László: Kiskunhalasi krónika - Thorma János Múzeum könyvei 13. (Kiskunhalas, 2002)

hanem - bármennyi volt is már a rováson - előléptem s ajánlkoztam katonának. Szívesen fogadtak, majd régi bűneim is megbocsátódtak."

Gózon Lajos, a felsőzsolcai hős

Az 1848-1849-i szabadságharcunk kezdetén, amikor a nemzet önvédelmi harcra kényszerült, a pesti fiatal értelmiség soraiból egy önkéntes csapat is vállalkozott a megtámadott haza védelmére. Ezek között volt az alig 22 éves halasi Gózon Lajos pesti ügyvéd is. Jókai az „Emlékeim" című munkájában így írt róluk: „Nem kalandot, nem új pályát kerestek ők, csak a haza segélykiáltására ragadtak fegyvert... Manswörth alatt rohamra kellett volna menni az ellenféltől megszállt helység ellen, melyet erős ütegek védtek, s a halálos vállalat megreszketteté a legelszántabb katonák szívét is." Ekkor Gózon Lajos kiragadta a zászlótartó kezéből a zászlót, s mint Szilády Áron lelkésztől hallottuk: „Aki magyar, utánam" szóval rohant az osztrák ellenséges ütegekre s az egész lelkes csapat követte az ellenség kartácstüzében. Nem is végződött katasztrófával a vállalkozás.

Gózont tiszti rangra emelték, s azután ahány csatában megjelent, annyi érdemet szerzett s a 66. vitéz zászlóalj őrnagya lett. „1849. júl. 2-án és 11-én - mint Jókai írja -, a háromszor visszafoglalt ácsi erdő tanúskodik Gózon hősi elszántságáról. Ahány szál fája van annak az erdőnek, mindenik lehetne egy sírfejfája ott elhullott magyar és osztrák vitézeknek."

Július 26-án, amikor a Sajó vizénél már orosz erőkkel álltunk szemben, ott egy orosz üteg gyilkos tüzelést nyitott egyik szemközti ütegünk ellen. A helyzet tarthatatlanságát látva, Gózon Lajos vállalkozott arra, hogy az orosz ágyúüteget elhallgattatja. A folyón gázlót keresett, és talált is, majd hónaljig érő vízben átvezette csapatát a Sajón s az orosz ágyúüteget rohammal elfoglalta s az orosz tüzér erőket megsemmisítették. „Maguk a vezérek is elismerőleg híresztelték Gózon Lajosnak e bátor tettét, - írja tovább Jókai -, a sikerdús kivitelért pedig a fővezér ott a helyszínen alezredessé emelte őt, s az összes táborkar előtt megölelő, így szólva hozzá: - Önben ismét a manswörthti és ácsi hősre ismerek"! Néhány nap múlva pedig a nyíradonyi főhadiszálláson vitézségi bizonyítványt kapott. ...Második rangú érdemjelre ajánltatik Gózon Lajos őrnagy a 66. zászlóalj - parnacsnok úr, ki hazája iránti buzgó szeretetből és tántoríthatatlan hű ragaszkodásból ösztönözve, f.é. július 2-án és 11-én Komáromnál az ácsi erdőben, s 26-án a Sajóvonalon küzdött csatában, példás és harcias viselete, hősies elszántsága és haláltmegvető kitartása által, vitéz jellemének kitűnő jeleit adá. Legszebb feladatomnak és kötelességemnek tartom, - addig is, míg ezen hősnek melle érdemrenddel díszíttethet- nék -, a méltányló haza nevében ezen elismerést nyilvánító vitézségi bizonyítvánt kézbesíteni. Kelt a nyíradonyi főszálláson, Augusztus hó 1-jén 1849.. A fővezér Görgei Arthur."

Gózon később pécsi ügyvéd lett, s mint siklósi főszolgabíró halt el 1896-ban.

31