Nagy Czirok László: Kiskunhalasi krónika - Thorma János Múzeum könyvei 13. (Kiskunhalas, 2002)
Majd így kiált: - Gyertek haza libuskáim!- Nem merünk!- Mitől féltek?- Kányáiul!- Mibelakik?- Odvasfába'!- Mibemosdik?- Arany tálcsikába'!- Mibe törülközik?- Cica farkába'! Majd kiáltja a gazdaasszony: - Gyertek haza libuskáim túrós lepényre!- Nem merünk!- Gyertek haza csikmák tésztára! Erre a libák hazaszaladnak, de eközben a kánya elkap közülük egyet. Otthon kérdezi tőlük a gazdaasszony: - Hát egy liba hová lett?- Elmöntahídalá! Erre visszakergeti őket, de mikor a játék ismétlésével megint hazacsalja őket, megint elkap egyet a kánya. Újból elmennek keresni, de az ujjaik közé szalmát vagy tüskét tűznek. A kánya kiszedi a tüskéket. Ezalatt a libák tapsolnak. Közben a gazdaasszony kérdezi: - Mi csörög a padláson?- Öregapám diót tör!- Hadd nízzük mög! - mondja a gazdaasszony. A kánya elmenekül, miközben a libák utána szaladnak és megcsipkedik.13 8 A felnőtt gyermekek utcai játékai voltak a labdázás, tekézés, csülközés, vargá- zás, cicafutás és sok más. Ezek - ha változatban is - mai napig ismertek. Tréfás mondókák A felnőttek utcai játékához számíthatjuk a tréfás mondókákat meg a találós kérdéseket. Ezek közül elveszetteknek tekinthetjük az alábbi tréfás mondókákat: Kimöntem én a piacra, Kivittem a rintit-rántit (összehúzós erszény), Kivöttem a hímöndlit (pénzt), Vöttem rajta vörösdit (húst), Hazavittem, töttem anyám feketéjibe (fazékba), Odamönt a szőrösdi (macska), Elvitte a vörösdit (húst), Főkaptam a letyefityét (főzőkanalat), Hozzávágtam a szőrösdihöz (macskához), Beszaladt a kótyavetyébe! (kemencébe)13 9 190
