Nagy Czirok László: Kiskunhalasi krónika - Thorma János Múzeum könyvei 13. (Kiskunhalas, 2002)
falat a másikat üsse!" - mondják a gyerekfélének. Ha egy tálból vagy bográcsból esznek, más elé nyúlni nem illik. Ki-ki maga elől eszik. Két pofára enni nagy szégyen. Tarhó evés közben nem szabad a kenyeret harapni, nehogy morzsa kerüljön a tarhóba. Vendégségben a látogatónak nem illik „későre maradni", „becsület fogytáig". Megszólítások A megszólítások az egymás megbecsülését és szeretetét tükrözik. A gyermekek az apjukat édesapámnak, édesapám uramnak, édesanyjukat édesanyámnak, édesanyám asszonynak szólítják, de használták a papa, tyatya, a papám, mama, mamám, nyanya és nyanyám megszólításokat is; a nagyszülők megszólítására az öregatyám, öregpapa, nagypapa, nagypapám, nagymama vagy szülikém szavakat is. Az öregebb testvéreket Pista bátyám, Julis nénémnek, a fitestvérek és unoka- testvérek feleségét ángyomasszonynak vagy ángyikámnak, a nőtestvérek és unokatestvérek férjét sógoromnak, sógorbácsinak tisztelték. A távolabbi rokonok közül a férfiakat urambátyámnak, a nőket asszony- nénémnek szólították. így pl. a nagyszülők testvéreit is. A férj tegezi a feleségét, a feleség magázza a férjét. A férj így mondja: Te asszony! vagy: Te Julis! Gyakori az „annyukom", „apjukom" megszólítás is. A férfi az öregebb férfit István bácsinak, János bácsinak szólítja és magázza, s hallja kigyelmed, vagy ha alacsonyabb rendű az illető, hallja kendnek szólítja. Az idegen kigyelmedezi a fiatalabbakat, ha pedig jó ismerős, tegezi, s Péter öcsémnek, Sándor öcsémnek vagy Julcsa nénémnek szólítja; ha idegen, öcsém-uramozza, öcsémasszonyozza és magázza. Harmad-negyedizigleni női rokonok férjeit sógornak, a férfi rokonok feleségeit sógorasszonynak vagy ángyikámnak hívják és magázzák. Az idősebb rokonok feleségeit, ha azok is idősebbek: ángyomnak, ángyomasszonynak szólítják és szintén magázzák. A fiatalabbakat is többnyire magázzák. A nő az idősebb férfit István bácsinak, János bácsinak vagy bátyámnak hívja és magázza, s hallja kigyelmednek vagy ha alacsonyabb rendű, hallja kendnek szólítja; a nálánál fiatalabb férfit: István vagy János öcsémnek, öcsémuramnak becsüli és magázza. Az apóst, anyóst mindkét fél édesapámnak, édesanyámnak, vagy ipam- uramnak, napamasszonynak hívják. A módosabbak megszólítása: kigyelmed, a szegény ebbeké: kend. A nők a fiatalabbakat öcsémuramnak, öcsémasszonynak, húgomasszonynak mondják. A komát magázzák. A katolikus ember gyakran sógornak, a kálvinista: komának vagy atyafinak mondja. A keresztkomát második apának tartották, ezért keresztapámnak, a feleségét keresztanyámnak tisztelték a keresztgyermekek. A közelebbi rokon megszólítása: kedves atyámfia. A szomszédok megszólítása: szomszéduram, szomszéd, szomszédasszony. Magázzák őket, de az idő185
