Nagy Czirok László: Kiskunhalasi krónika - Thorma János Múzeum könyvei 13. (Kiskunhalas, 2002)

5. Saját nevük alatt, akárki ellen pert indíthattak.

6. Tizedet vagy kilencedet nem fizettek.

7. Zsigmond király által 1407, s az ország rendjei által 1446. évben kiadott kiváltságlevelek, s számos nádori oltalmi levelek szerint javaiktól harmincadokon, s réveken nem fizettek.

8. Ulászló 1512. évi kiváltságánál fogva egyházvédői joguk volt.

9. II. Ferdinánd király 1625. évben kiadott oklevele alapján boraikat szabadon mérhették.

10. Ulászló király VII. végzés 3. cikke szerint földesúri hatóság alá soha nem tartoztak.

A kunok kezdettől fogva hűséges szolgálatokat tettek a királynak és nemzetnek egyaránt, s nemegyszer külső ellenséggel szemben is megmentették a hazát. Kiváltságos jogállásukat vitézségük, önfeláldozó magatartásuk biztosította és azt a későbbi századokra is megtartotta.

Halas a régmúlt századokban nevezetes események színhelye volt:

Zsigmond király 1408. IX. 26-27-én Boszniából visszatérőben Halas Kunszék főhelyen megszállva több fontos okiratot bocsátott ki.

Egy 1536. IX 7-i okiratban Halas mint „Sedes Cumanorum oppidum Halas", a hét kun székben telepített kunok kiskunsági központi székhelye.

1663-ban Apaffy Mihály erdélyi fejedelem látogatta meg Halast, nagyszámú kíséretével.

A török hódoltság végére az egész Kiskunságból már csak öt helység maradt: Halas, Fülöpszállás, Szabadszállás, Kunszentmiklós és Lacháza. A teljesen elpusztult és elhagyott keleti oldalon levő helységek: Félegyháza, Majsa, Dorozsma és más kisebb telepek lakóit a szomszédos Halas, Kecskemét és Szeged város ölelte magához. A lakatlanná vált helyek közül Félegyházát, Majsát és Dorozsmát a XVIII. század derekán ügyes, élelmes és szapora jász-palóc rajok váltották meg.

Az 1698-99 években Lipót császár az elzálogosítás előszeleként összeíratta a kun helységeket és pusztákat. Ebben az összeírásban már Kecskemét, s a pusztái közül Köncsög, Agasegyháza és Bugac nem szerepelnek. De kihagyattak Adacs, Tázlár, Baracs, Szentimre, Izsák, Akasztó, Kiskőrös, Bocsa, Kaskantyú, Harka, Kötöny, Alsó- és Felső-Csengele, végül Öttömös lakott helyek és puszták is, s ezek Pest és Csongrád vármegyékhez csatoltattak.

A Nagyköröstől kissé északkeletre eső régi kun puszták közül a Jászkun Kerületnél maradtak: Kocsér, Kara és Törtei, valamint a Kiskunlacháza kebelében a várostól keletre elterülő Csókás- és Katópuszták.

1703. október 5-én a kurucok Deák Ferenc brigadéros vezérletével Halas alatt csatát vívtak, Kyba császári tábornok hadaival. A csatában Kyba tábornok is elesett.

1708-ban a kurucok megsegítésére külön lovasszázadot állított és szerelt fel Halas, Farkas János főhadnagy, Tegzes János vicehadnagy, Albert János zászlótartó és Darányi István vezetése alatt.

10