Koszta Sándor: A keceli posta - Thorma János Múzeum könyvei 11. (Kecel-Kiskunhalas, 2002)

Az újjászületés évei. 1976-1985

86. Keceli postai levelezőlap, 1984. TJM 18452

újratelepítésének oklevelét. A középkori Keczel első írásbeli említésével egy 1198. évi oklevélben találkozunk, melyben III. Incze pápa jóváhagyta a kalocsai érsek és a káptalan között dézsma megállapodást. A török hódoltság idején a község lakossága elpusztult, középkori templomával együtt.43

Az évforduló méltó megünneplésére nemcsak a község lakossága készült, hanem a keceli bélyeggyűjtők is; egy bélyeg kiadását tervezeték. Az ötletet Schindler János a postahivatal vezetője felkarolta, és a megvalósítás oroszlánrészét magára vállalta. A posta vezérigazgatósága sajnálattal közölte, hogy a bélyegkiadási tervek már elkészültek, de nem zárkózik el egy levelezőlap kiadásától és emlékbélyegző készítésétől, méltányolva a keceli postahivatal vezetője ajánlatát, hogy Kecel község helyet ad egy országos postatörténeti és sajtó kiállításnak. A posta vezérigazgatóság Zombori Éva neves bélyegtervező grafikus művészt kérte fel a keceli levelezőlap megtervezésére. A bélyegkép érett szőlőfürtöt és meggy ágon csüngő, érett piros meggyszemeket ábrázol. (Mindkét fajta gyümölcs Kecel fő terménye.) Felirata fent KECEL 1734-1984. Lent balra 1 Ft, alatta Magyar Posta. 1984. Zombory É. A lap bal alsó részén a keceli Tóth Lajos kovács mester és családja, az 1910-es évekből.44 A színes kép alatt „250 éves az újratelepített Kecel” felirat. A posta július 3-tól, alkalmi postahivatalában, emlékbélyegzéssel látta el, az itt feladott levelezőlapokat és leveleket. Az emlékbélyegző 30 mm átmérőjű acélbélyegző. A bélyegző felső harmada Kecel Nagyközségi Tanácsháza látható, alatta keltezés forgatható és állítható betéttel alatta Kecel. 1734-1984 felirattal. A perem mentén „újratelepítésnek 250 évfordulója” felirattal.

69