Koszta Sándor: A keceli posta - Thorma János Múzeum könyvei 11. (Kecel-Kiskunhalas, 2002)
A keczeli posta
közlekedő kocsiposta járatot, de fenntartották továbbra is a Keczel-Császártöltés közötti járatot, meghosszabbítva Hajósig. 1880-ig Császártöltésnek Keczel volt az utolsó postája, míg meg nem nyitották a császártöltési postahivatalt.11 A Kiskőrös-Kalocsa (Ki-KA) szárnyvonalon közlekedő mozgó posta a küldeményeket a keceli vasútállomáson adta át a lovaskocsi szállítónak. A MÁV a szárnyvonalakon vasvázas, két tengelyes, egyesített kalauz-postakocsikat közlekedtetett. A postamester a küldemények be- és kiszállítására, úgyanúgy mint a hivatal fenntartására, de a kézbesítésre is általányt kapott. A vasútépítés a XIX. század végén felgyorsult, a vasútvonalak száma rohamosan szaporodott. Ahol megnyitották, ott a személy- és az áruszállítás mellett a posta- küldemények szállítását is átvette. Mivel Magyarországon - a korábbi évtizedekben - a személyszállítás a posta kiváltságos joga volt, megegyezés született a posta és a vasút között, hogy a posta lemond a személyszállítás jogáról a vasút javára, és ezért a vasút ingyen végzi a posta részére a levél- és a csomagszállítást. A megegyezés után a vasútvonalakkal párhuzamosan haladó kocsiposta járatokat a posta megszüntette, így került sor a Pest - Kunszetmiklós - Izsák - Soltvadkert - Kiskunhalas - Szabaka- Újvidék kocsiposta járat megszüntetésére is. Ahol azonban a vasút távolabb esett a kocsiposta útvonalától, továbbra is fenntartotta a szállítást, majd ellátták új kocsiposta acél hely- és keletbélyegzőkkel, melyeknek használatát csak 1900 januárjában szüntették meg. 1885 májusában megjelenik az 1885. évi IX. törvénycikk a M(agyar). Kir(ályi). Postatakarékpénztárról. A posta kezelésében lévő takarékpénztári intézmény a kisemberek filléreit gyűjtötte össze, ahova olyan kis összegeket is el lehetett helyezni, amelyeket más hitelintézetek, bankok nem fogadtak el. A takarékbetét-gyűjtés mellett csekkforgalom lebonyolításával, de még értékpapírok vételével és eladásával is foglakozott. A megbízott a postamester volt, aki jutalékot kapott a munkájáért. 1885. február 5-én kelt m. kir. belügyminisztériumi rendelettel a postai alkalmazottak számára létrehozák a Magyar Postaszemélyzet Segélyező és Nyugdíj Egyesületét. 1888 őszén a kocsiposta járatok annyira megritkultak, hogy a szállítási külön járulékokat megszüntették: így a pót vagy előfogati díjat, istállósegélyt, a postalegény jutalékát, az ostor és a kenőcspénzt. Bevezették az általányfizetés rendszerét. Az 1889-ben kiadott rövid Czímtár szerint a postamester özv. Kölln Mátyásné, kiadója Varga Endre, a keceliek köztiszteletben álló tanítója volt.12 17
