Koszta Sándor: A keceli posta - Thorma János Múzeum könyvei 11. (Kecel-Kiskunhalas, 2002)
Előzmények
Szepessy nem volt képes a posták működését megjavítani, ezért a fejedelem leváltotta, utódja Kossovics Márton kisvárdai birtokos, máramarosi hadbiztos, a haditanács titkára, aki 1707. augusztus 5-én a Gazdasági Tanácstól új „instructiot” kapott, mely a magyarországi posták igazgatójává nevezte ki. Erdélyt és a Partiumot külön főpostamester alá helyezték. Rendelkeztek az utak használatáról, azokon a posta elsőbbségéről, ennek érdekében postakürt használatáról. A Rákóczi-postára vonatkozó utolsó adat 1710. október 11-én kelt. Az 1707-08. évekről fennmaradt paleták tették lehetővé, hogy rekonstruálhatóvá vált a szabadságharc korának posta- hálózata, amely 2200 km hosszú, 23 postamesterrel és 6 veredáriussal működött. ’ A szabadságharc elbukása után a Szatmári béke megkötése lehetővé tette III. Habsburg Károly Ausztria császárának (1711-1740) Észak- és Kelet-Magyar- országra való visszatérését. A császári adminisztráció gyors intézkedéssel kezelésébe vette a volt Rákóczi postavonalakat vagyonukkal együtt, személyzete és hivatalos nyelve újra a német lett. A Paar-féle postaszervezet 1723-ig működött, ekkor a helytartótanács vette kezelésbe, lényegében az 1695. évi Lipóti rendelet rendelkezéseit meghagyva. Mélyreható változásokat a Mária Terézia (1740-1780) 1748 decemberében kiadott „Posta rendszabálya” (az összes osztrák tartományok számára) hozott. „Mi Mária Terézia, Isten kegyelméből,.... kijelentjük és mindenkinek tudtára adjuk, miszerint, .... Paar Károly,.... által fogalmazott, s felséges I. Lipót által 1695-ben megerősített posta rendszabályt udvari kancelláriánk és hatóságaink meghallgatása után, következőleg részben megerősítjük, részben megújítjuk, részben béltartalmát a körülményekhez képest kijavítottuk, amint következik". 17 pontban felsorolja a postakezelők, postamesterek, postaszállítók teendőit, kötelességeit, akik legyenek becsületesek és jó katolikusok. Majd a lótartásról való előírásokat sorolja fel, a levél- küldemények kezelési szabályait, de taglalja az utasok viselkedési formáit, a kocsik terhelését korlátozza, az utasok számára előírja az utazási engedély és útlevél felmutatását. Végül figyelmeztet a rendszabály pontjainak betartására. „Az általunk legkegyelmesebben megerősített általános posta rendszabály ellenére cselekedni ne merészeljenek,...., sem elleni cselekedni semmi úton és módon, ha ami súlyos haragunkat és nehéz büntetésünket elkerülni és mellőzni szeretik.”4 Mária Terézia idején, 1752-ben rendszeresítették a gyorsabb és olcsóbb kocsi - delizsánsz - járatokat, melyek több levelet, csomagot, utast tudtak szállítani a már az egész országot behálózó vonalakon. Létrehozták a rendes és gyors járatokat. A rendesjáratoknak megszabott napi, heti vagy havi indítási ideje volt a kijelölt utakon. A gyorskocsi járatokat bármikor igénybe lehetett venni, magasabb tarifa mellett. Az 1788-ban kiadott posta térkép az osztrák császári és királyi postavonalakat jelzi. Az egyes posta állomásokat körrel és névvel jelöli, pl. Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kistelek. A postaállomások között a postavonalon egy keresztbe húzott rövid vonal egy, két keresztbe húzott vonal másfél távolságú lóváltó állomást jelentett. Ezt a távolságot postastációnak nevezeték, ez 15-17 km-t jelentett. Az 1788-as postatérképen postaigazgatóságokat (Buda, Pest, Kassa, Temesvár, Nagyszeben, Laibach), nagyforgalmú hivatalokat (Székesfehérvár, Nagyvárad, Pécs, Eger, Deb-
