Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság. Emlékkönyv a Kiskunhalasi Izraelita Hitközség 150. évfordulójára - Thorma János Múzeum könyvei 10. (Kiskunhalas, 2001)

Emberek és emlékek - Lehóczki György: Kiskunhalasi zsidó életrajzi lexikon

rendbehozták a zsinagógát és a temetőt. 1948 elejéig volt a város rabbija, majd Jemzsálembe ment és ott halt meg 1973-ban. Forrás: Kiskunhalas Helyi Értesítő XIV. évf. 13. sz. 1914. ápr. 1.; Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Általános Ismertetője és Címtára. II. Bp., 1930.20.; Nagy Szeder István: Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének Története. 1936. 88.; Jad Vasem Le­véltár, Izrael Dr. Donáth István ügyvéd 1913. június 1-jén született Szegeden. Édesapja: Donáth Jakab, édesanyja: Büchler Rózsa. Elemi és középiskolai tanulmányait Szegeden végezte, ahol érett­ségi oklevelet szerzett. A zsidótörvények miatt nem tanulhatott tovább az egyetemen. 1935-36-ban a Békés­csabai 10. Bethlen Gábor gyalogezrednél teljesített ka­tonai szolgálatot. 1936 szeptemberében szakaszvezetőként szerelt le, majd 1937 nyarán elvégezte az alosztály tiszti tanfolyamát. 1938-ban Sükösdön volt egy hónapig gyakorlaton, ahonnan áthelyezték munkás zászlóaljhoz Gyomára. 1939. december 10-től 1940. december 7-ig az Első Szegedi Cipőgyárban dolgozott cipészsegédként. Ezt követően elvégezte a jogtudományi egyetemet, és 1943. február 22-én sikeres bírói és ügyvédi vizsgát tett Budapesten. Kiskunhalasra költözött, és 1948. január 23-án házasságot kötött Reinhold Hedvig halasi lakossal, aki fehérnemű varrónő, majd később orvosi asszisztens volt. Házasságukból Miklós (1949) és László (1956) fiuk születtek. Kiskunhalason ügyvédi irodát nyitott a Szűts József Iskola szomszédságában, és 1949-ben mb. ügyész lett. Dr. Donáth István 1961. november 3-án halt meg Kiskunhalason. Ügyvédi munkája mellett irodalommal is foglalkozott. Nyomtatásban megjelent írása: A lakosság életviszonyai In.: Janó Ákos (szerk.): Kis­kunhalas helytörténeti monográfia I. Kiskunhalas, 1965. 109-129. Munkái közül több meg­található a kiskunhalasi Thorma János Múzeumban. Jelentősebbek a következők: A régi paraszti élet Kiskuhnhalason 1732-től 1852-ig. (TJM Adattár 5545); A kiskunhalasi levéltár hivatalos leveleinek jegyzőkönyvi tartalmi mutatója 1732-1851-ig. (TJM 5031). Ezeken kívül további kéziratok találhatók az alábbi leltári számokon: 3190,3191,3193,3194,3195, 3198.,5703 Forrás: dr. Donáth Miklós ügyvéd közlése Fürst család Fürst Simon és Pollák Róza eszéki illetőségűek házasságából született Fürst Ábrahám 1862. június 23-án Kiskőrösön. Fiúgyermekeik közül Mátyás volt az, aki feleségül vette az izsáki származású Weisz Margitot. Weisz Margit anyai ágon a tehetős, földbirtokos Barchfeld család leszármazottja. Kiskunhalason kereskedőként telepedtek le, és házassá­gukból három gyermek született: Klára (1913-1986), Rózsi (1918-1987), József (1923- 1995). Fürst Mátyás 1926-ban meghalt, felesége újból férjhez ment, második férje Róth Arnold volt. Fürst Klára a budapesti Apponyi utcai polgári leányiskolában végezte tanulmá­nyait. 1938. július 26-án kötött házasságot Kiskunhalason Stein Sándorral. Házasságukból Dr. Donáth István 233

Next

/
Oldalképek
Tartalom