Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság. Emlékkönyv a Kiskunhalasi Izraelita Hitközség 150. évfordulójára - Thorma János Múzeum könyvei 10. (Kiskunhalas, 2001)
A kiskunhalasi zsidóság a 18. századtól 2001-ig - Bakos Ágnes: Holocaust Európában. Holocaust Kiskunhalason
telkedett. Vidékrőljött Halasra. Keresztény lányt vettfeleségül és tőle volt egy fia, aki éppen ezredorvosi rangban teljesített katonai szolgálatot. Teljes értékű kivételezett volt tehát, az akkori törvények szerint is. Endre azzal kezdte beszédét, hogy „zsidó szagot érzek” és addig nem folytatta beszédét, míg Erdély Árpád el nem távozott. Ezután megindult a szervezett, céltudatos, gátlásmentes, sorozatos kampány városunk zsidó lakossága ellen is. Az újság cikkeihez Endre László belső informátorai adták az anyagot. A Halasi Újságot Hurth Ferenc adta ki. Ez a Magyar Elet Pártja helyi szervezetének, a MOVÉ-nak, az Ébredő Magyarok Egyesületének és a Baross Szövetségnek volt hivatalos lapja. A féktelenül uszító cikkek néhány szalagcímét leírom: 1942.szeptember 24. „Zsidó, mint Édenkerti kígyó. Ráncba kell szedni a zsidó Icigeket meg Rebekákat. ” 1942. október 2. „Azsidóságot, mintfekélyt ki kell operálni Európa testéből. 1942. október 22. „Meg kell tisztítani a várost azoktól a zsidóktól, akik a lakosság vérét szívják. ” 1942. december 15. „ Zsidók ne éljénekvissza a magyarokjóságával. ” 1943. március 2. „Meg tud élni az ország a zsidók nélkül is. ” 1943. április 16. „A zsidóság felelős a háborúért. ” 1943. május 11. „ Egy zsidó ki akar irtani 350 millió embert Európából. ” És ez így ment hétről-hétre. Egészen a németek sztálingrádi nagy vereségéig. Úgy látszott, hogy Horthyék is kezdték érezni, hogy rossz lapra tettek. Az ország zsidósága is kissé fellélegzett. Jó jelnek vettük azt is, hogy a keleti frontról hazahoztak munkaszolgálatos orvosokat és gyógyszerészeket. így jött haza a környékről Dr. Fodor László, később bajai belgyógyász főorvos, Adám Endre gyógyszerész is, még hét orvos és néhány gyógyszerész. A külföldi rádiókból is csupa jó hír érkezett. A magyar zsidóságban feléledt az optimizmus. Ki gondolt arra, hogy nemsokára jön 1944. március 21., a német megszállás? Halasra is érkezett egy német SS csoport, páncélvonatuk hosszú ideig állt a helybeli vasútállomáson. Gyülekezőhelyük az akkori Arvay-féle ház, Kossuth u. második emeletén lévő lakásban volt. Az izgatás mégféktelenebb és még alpáribb hangú lett, mint az elmúlt években. Az antiszemita jellegű sajtókampány még élesebb lett. Nemsokára jött a sárgacsillag- viselési kötelezettség. Én is felvarrtam a sárga Dávid-csillagot. Az első alkalommal, amikor sárga csillaggal „feldíszítve ” kimentem a városba kerékpáron egy súlyos betegemhez, a véletlenen múlt, hogy nem történt velem végzetes incidens. Észrevettem, hogy egy magyar honvédegyenruhát viselő szakaszvezető követ, és a város központjánál mellém szegődött, és szöges csizmájával majdnem lerúgott a kerékpáromról. Rögtön elvesztettem az egyensúlyt és leestem. Ekkorra már ő is lelépett a kerékpárjáról és igen durva hangon elkezdett kiabálni, hogy egy piszkos zsidó lelökte őt, a szogálatba siető honvédet a kerékpárjáról. Kiabált, hogy ezért internálni kell engem. Nagy utcai csődület támadt. Az ottlévők nagyrésze jól ismert engem, igen sok régi betegemet is észrevettem a tömegben. Egyre szorosabbá vált a gyűrű körülöttünk, és ekkor mint egy ember a tömeg elkezdett hangoskodni, hogy engedjen el a szakaszvezető engem, mert én keresztény betegeket megyek sürgős segítségben részesíteni. A nagy zajra a szakaszvezető is megrebbent és szó nélkül elrohant. Ha sikerült volna neki hangulatot kelteni ellenem és a hatóság internáltatott volna, ez végzetes lehetett volna nemcsak rám, hanem egész családomra is. Ebből a jelenetből is kiderült, amit mi halasi zsidók jól éreztünk, hogy a Halasi Újság útszéli hangú cikkei nem találtak termékeny talajra az átlagos halasi polgárnál, a józan gondolkodású halasi kunoknál. Ennek köszönhettem én is, hogy bár Endre László „ minta megyéjében ” éltem, 71
