Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság. Emlékkönyv a Kiskunhalasi Izraelita Hitközség 150. évfordulójára - Thorma János Múzeum könyvei 10. (Kiskunhalas, 2001)
A kiskunhalasi zsidóság a 18. századtól 2001-ig - Ö. Kovács József: Zsidók Kiskunhalason a 18. század elejétől a 20. század elejéig
lan vagyonátruházásokban hogyan és milyen mértékben vettek részt. Megközelítően 3700 esetből mintegy 100-szor fordult elő az, hogy zsidó személyek ingatlant vettek, cseréltek (85%), vagy eladtak (15%). Számításaink szerint a 17 év során közel 60000 osztrák forint és 18600 ezüstforint ingatlanértéket jegyeztek több, mint 40 „halasi” zsidó nevén. Eszerint a legvagyonosabb tőkebefektetőnek a Hofmeister család bizonyult. Hofmeister Illés és József nevére közel 30000 osztrák forint értékű ingatlant rögzitettek. Ellenpéldaként Beck Abra- hám szappanosmestert említjük meg, aki 1864-tól 1867-ig 513 négyszögölnyi veteményest és fekete földet vett, 40 forint értékben. A család az ipari munka mellett minden bizonnyal konyhakertészeti munkát is végzett. A hivatalos tulajdonos változások 80-85%-át érthetően 1860, az ingatlanvásárlási tilalom feloldása után jegyezték be, noha a zsidók házat vagy földet már több évtizeddel korábban is szerezhettek, például zálogcímen. A vagyonátruházásokban megfigyelhető, hogy a halasi zsidók módosabb felső rétege az ingatlanvásárlásokkal igyekezett pénzét, annak értékét biztosítani. A legvagyonosabb Hofmeister família (közel 30 eset, 30000 osztrák forint) után Propper Bernül (16 eset, 6360 osztrák forint és 600 pengőforint) következett a sorban. Rosenfeld Ignác 1852-1860 és 1867 között 3 házat (400 vft -380 vft - 4000 osztrák forint) és 9 hold szántó-kaszálót (400 osztrák forint) vásárolt, 1 házat pedig 1200 osztrák forint értékben eladott. Ugyanebben az időszakban Stern Ignác 6 házat vásárolt közel 4900 osztrák forintért. A halasi vagyonátruházásokban résztvevő zsidók nevének - az említetteken kívüli - legnagyobb része egy-két esetben szerepelt a jegyzőkönyvekben, különösen 1860 után. Ez azt is mutatja, hogy leginkább házaik megvásárlására törekedtek. Ha a Hofmeister család nevén jelzett kb. 30000 osztrák forint értékű vagyont összevetjük a legmódosabb helyi polgár; Kolosvári Istvánéval (kb. 10000 osztrák forint, 30 eset, 1852- 1866), vagy a szintén vagyonos földbirtokosok közé tartozá Fridrich Alajoséval (6300 osztrák forint, 9 eset, 1851-1864), akkor is az előbbi tőkebefektetés a legnagyobb. Noha mindez nem változtatott a halasi birtokosok területnagyság után megállapítható sorrendjén. Alapkutatásunk során megvizsgáltuk az 1865. évi földadó kimutatást is, s ennek alapján a legnagyobb földdel (3008 hold, 1863-as adat) rendelkező, évi 3748 osztrák forint tiszta jövedelmet felmutató Kolosvári István után a következő személyek álltak. A jövő helyi elitkutatásának egyik feladata lehet e kérdéskör további tárgyalása, mi most csupán a voltaképpeni élmezőnybe tartozó Hofmeister család helyzetét igyekeztünk behatárolni. Második vagyonvizsgálati feldolgozásunkban a betáblázási jegyzőkönyvek adatait hasznosítottuk. Az eredmény érthetően az elsőhöz hasonló lett. 1858-tól 214 esetből 70-szer (33%) három halasi személy, illetve család neve szerepelt: Hofmeister Illés és József (27 eset, 34700 osztrák forint), Kellner Dávid (26 eset, 33100 osztrák ft), Propper Bemát (17, eset, 7700 osztrák forint). A kivételektől (kiskőrösi, izsáki, szabadszállási, majsai, félegyházi stb. ) eltekintve, a helyi zsidók javára kb. 204000 osztrák forintnyi értéket tábláztak be. A fentieken kívül megemlítünk még néhány - általában nem helyi - kölcsönadót: Bruck Adolf és Deutsch Lobi (19600 ft), Deutsch Mátyás izsáki (17000 ft, 8300 ft teherrel), Straszburger Mátyás és Mózes (7000 ft), Beck Fiilöp, majsai (6000 ft, 2700 ft teherrel), Grünhut Emmanuel (5300 ft), ifj. Bergel József (5000 ft), Spüler Móric, félegyházi (4700 ft, 3600 ft teherrel), Bergel Dávid (4653 ft), Hollnder Dávid és fia (4300 ft), id. Préger József (3300 ft, 1600 ft teherrel), Valentin Ignác (3000 ft). A vagyon nagyságát és összetételét az egyéni haláleset-felvételi ívek, a hagyatéki leltárak, a végrendeletek és házassági szerződések alapj án is igyekeztünk vizsgálni, bár ezen 27
