Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság. Emlékkönyv a Kiskunhalasi Izraelita Hitközség 150. évfordulójára - Thorma János Múzeum könyvei 10. (Kiskunhalas, 2001)
Emberek és emlékek - Lehóczki György: Kiskunhalasi zsidó életrajzi lexikon
Irodalom: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Általános Ismertetője és Címtára. II. Bp., 1930.23.; Práger Sándor tudósítása Új Élet 1961.; Kiskunhalasi Levéltár 11959/1947. Stern Ábrahám tanár, iskolaigazgató 1855. június 25-én Kiskunhalason, Stem Lőrinc bolttulajdonos és Grósz Katalin fiaként. Középiskoláit Kiskunhalason, az egyetemet Budapesten végezte, ahol történelem-földrajz szakos tanári képesítést nyert. 1878-ban Szilády Áron ajánlatára a halasi református gimnáziumba választották meg segédtanámak. Itt a történelmet és a francia nyelvet tanította 1881- ig, amikor is Budapesten az izraelita hitközség fiúiskolájának igazgatója lett. 1896-ban az általa megszervezett polgári fiúiskolában lett ugyancsak igazgató. 1906-tól 1918-ig elnöke volt az Országos Izraelita Tanítóegyesületének, és szerkesztette ennek közlönyét, az Izraelita Tanügyi Értesítőt. Mind ebben, mind a Magyar Zsidó Szemle című folyóiratban sok értékes dolgozata jelent meg. Ötvenéves működése után 1928-ban vonult nyugalomba. Egyik kartársával, az ugyancsak halasi születésű Schön Dávid vallástanárral együtt több hittankönyvet írt. Revizora volt az 1929-ben megjelent Magyar Zsidó Lexikonnak. Jelentősebb művei: Izrael története, 2 kötet. 1901; Héber nyelvtan; Szemelvények a zsoltárokból; Szemelvények a próféktáktól.; Emlékek és élmények. Budapest, 1934. Irodalom: Zsidó Lexikon Bp.1929. 807.; Nagy Szeder István: Kiskun-Halas Város Egyházainak, Iskoláinak és Közművelődésének története. 1936.106. Dr. Stern Sámuel orvostanár 1839. szeptember 16-án született Kiskunhalason. A prágai és bécsi egyetemen tanult, majd a bécsi közkórház orvosa lett. 1863-tól egyetemi magántanár, 1870-től pedig egyetemi tanára lett a klinikai propaedeutikának. 1900 körül halt meg. Főbb müvei: Beitrage zur Kenntnis der Funktionen des Nervensystems, 1868; Die propädeutische Klinik als selbständiges theoretischmedizinische Forschungs-Institut, 1870; Diagnostik der Brustkrankheiten von propadeutischklinischen Standpunkte, 1877 Irodalom: Magyar Zsidó Lexikon. Vác, 2000.809. SzauerJenő 1894. június 13-án született Selmecbányán. Iskolai tanulmányait is ott végezte, 1912- ben érettségizett a selmacbányai evangélikus líceumi főgimnáziumban. Tovább tanulni nem tudott, így vasúti tiszti tanfolyamra jelentkezett. Az első világháború során Erdélybe, Zilahra került, és ott ismerkedett meg Grósz Herminnel, akivel 1918-ban összeházasodtak. A háború végén Dunántúlra, Seregélyesre helyezték, ahol két gyermekük született: László és Magda. Az 1920-as évek elején került Kiskunhalasra forgalmi szolgálati beosztásba. 1926-ban szolgálati lakást kapott az állomás területén és az egész családja leköltözött Kiskunhalasra. Két gyermeke itt járt iskolába és fejezte be tanulmányait. Szauer Jenő az 1944-es német megszállásig teljesített szolgálatot. 1944. május 5-én zárták gettóba a családot, ahonnan Szegedre a téglagyárba, majd Ausztriába kerültek mint deportáltak. Innen Csehszlovákiába vitték őket, ahol mezőgazdasági munkát végeztek. 1945 júniusában tértek haza. Szauer Jenőt rehabilitálták, 1946-ban azonban megbetegedett és 1947. február 18-án meghalt. Kiskunhalason az izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra. Felesége a családdal 1956-ban Budapestre költözött. Forrás: Szauer László és Magda közlése. 248
