Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság. Emlékkönyv a Kiskunhalasi Izraelita Hitközség 150. évfordulójára - Thorma János Múzeum könyvei 10. (Kiskunhalas, 2001)
Emberek és emlékek - Lehóczki György: Kiskunhalasi zsidó életrajzi lexikon
vereségért, Präger Sándor dühében letépett egy Héjjas plakátot. Emiatt kis híjján meglincselték. Hiába érvelt, hogy Pali öccse hősi halált halt, ő maga 3 évet szolgált Galíciában és a Balkánon. A börtönből a város jegyzője szabadította ki és ő női ruhában menekült el Kiskunhalasról családjával együtt. A különítményesek még aznap este keresték otthonában. Élete végén csak egy bánata volt, hogy soha nem jutott el Izraelbe. 1975-ben végleg elbúcsúzott az élők sorából, és Halason temették el az izraelita temetőben 1975. szeptember 28-án. Forrás: Székely Róbert közlése Raáb András Kiskunhalasi Izraelita Hitközség elnöke, kereskedő 1952. október 6-án született Kiskunhalason. Édesapja Raáb Gábor kereskedő, édesanyja Berger Jolán volt. Az általános iskola 8 osztályát Kiskunhalason végezte el, majd beiratkozott az Ipari Szakmunkásképző Iskolába és ott lakatos szakmában szerzett képesítést 1967 és 1970 között. Az iskola elvégzése után 1970-1973-ig az egykori NDK-ban dolgozott, mint lakatos. Hazatérése után vonult be Bajára a Műszaki Alakulathoz, ahol 1974-től 1976- ig tényleges katonai szolgálatát töltötte. Ezután Kiskunhalason Glück Józsefné szaküzletében helyezkedett el, mint kereskedő-eladó, ahol 1976-tól 1979-ig dolgozott. 1979. február 15-én Kiskunhalason feleségül vette Sugár Zsuzsannát. Házasságukból 1986. május 27-én született Gábor nevű fiuk. Az 1980-as évek elejétől magánkereskedést kezdett el, amit azóta is folytat. A Hitközség 1985-ben elöljárósági taggá, 1998-ban pedig a hitközség elnökévé választotta meg, mely tisztséget azóta is betölti. Felesége 1999. novemberében meghalt, a helyi zsidó temetőben helyezték örök nyugalomra. Forrás: Raáb András közlése Rácz János gyógyszerész 1884. április 22-én született Temesváron. Az alsó- és középfokú iskoláinak elvégzése után, 1905. június 24-én Budapesten szerzett gyógyszerész diplomát. Tanulmányainak befe- jeztével az egyik pesti nagykörúti patikában helyezkedett el, mint gyakornok, ahol 1911-ig dolgozott. A patika tulajdonosa annyira megszerette, hogy amikor Rácz János közölte vele halasi gyógyszertár vásárlási szándékát, kölcsönt adott neki. így 1911-től Kiskunhalason, a Kossuth u. 1. alatt lévő gyógyszertár vezetője lett. Feleségül vette Adler Zsuzsannát, házasságukból két gyermek született: Péter és Katalin. 1944 májusa és 1945 áprilisa között deportálták. Távolléte alatt a gyógyszertár vezetője Tömöri Elemér gyógyszerész volt. A deportálásból visszatérve ismét Rácz János lett a patika vezetője. Az államosítás után nem vezethette tovább gyógyszertárát. Kiskőrösön kapott munkát, ahol az egyik állami patikában dolgozott segédként. Ugyanakkor foglalkozott a fiatalok képzésével is. Nyugdíjba soha nem ment. 1953. január 14-én halt meg, és Halason a zsidó temetőben helyezték örök nyugalomra. Forrás: Rácz Péter közlése Rácz Péter 1921-ben született Kiskunhalason. Édesanyja: Ádler Zsuzsanna, édesapja: Rácz János gyógyszerész. Az elemi iskolát és a gimnáziumot Kiskunhalason végezte el. Utána gyógyszerészként helyezkedett el, de végül a villamosipari pályát választotta. Villanymotor tekercselő lett. Ezt a szakmát gyakorolta itthon, majd a négy éves szovjet hadifogsága alatt is az erdőirtás, zsákolás és egyebek mellett. Csak az 1948. évi hazajövetele után iratkozhatott be a Műegyetemre, amelynek elvégzése után a külkereskedelemmel foglalkozott. Ott előbb gép242
