Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság. Emlékkönyv a Kiskunhalasi Izraelita Hitközség 150. évfordulójára - Thorma János Múzeum könyvei 10. (Kiskunhalas, 2001)
A kiskunhalasi zsidóság életének keretei - T. Molnár Gizella: A kiskunhalasi izraelita egyesületek
ségek létrehozását, hanem a polgári önszerveződés eddig létező és prosperáló közösségeinek további működését is. Már 1944 végétől folyamatosan vizsgálták felül a nemzeti bizottságok, majd később a kormányszervek és a helyi közigazgatás hivatalai az egyesületek, egyletek működését, ideológiai szempontból véleményezték azokat és egymás után függesztették fel működésüket, majd oszlatták fel őket. 1944-45-ben ez a fasiszta szervezetek kiszűrésének jelszavával kezdődött, 1946-ban a különböző egyházi egyletek, szervezetek feloszlatásáról születtek döntések, majd az egypárti diktatúra kiépülése után már semmiféle „gyanús” közösség nem működhetett tovább.16 A politikai hatalom centralizálása, a terror intézményesítése mellett a totalitáriánus rendszer fontos jellemzője volt a kulturális élet pluralizmusának, az önálló szervezkedések lehetőségének megszüntetése és a kommunista párt ideológiájának minden eszközzel való terjesztése. Utóbbinak nyilvánvalóan nem feleltek meg a polgári önszerveződés korábbi közösségei, azokat fel kellett számolni, s helyettük részben mozgalmi szervezeteket, részben a kultúrházak, kultúrotthonok hálózatát kiépíteni.17 Kiskunhalason az 1940-es évek első felére több mint félszáz egyesületet, egyletet tartottak nyilván, melyek részben még a 19. században, részben az 1920-30-as években alakultak. Közülük 1949-re mindössze öt közösség működését engedélyezték továbbra is, a többit ekkorra mindet fölszámolták. Ennek módja a belügyminiszter határozata, illetve az alispán rendelkezése volt.18Az öt működni engedett egyesület között találjuk a Chevra Kadisát, mint egyetlen 19. századi alapításút.1 ‘’Emellett a Vöröskereszt helyi szervezete maradhatott meg, mely 1941-ben, és a bércséplők érdekvédelmi szervezete, mely 1935-ben alakult. A másik két működő szervezet a háború után alakult: 1946-ban a Magyar-Szovjet Társaság helyi csoportja és 1948-ban a Dolgozók vadásztársasága. Ilyen körülmények között szinte a csodával határos a Chevra Kadisa működésének engedélyezése, hiszen az izraelita felekezet (alább bemutatandó) többi egyesületét is feloszlatták. Valószínű magyarázat lehet a Szent Egylet kegyeleti tevékenysége, esetleg a zsidó temetkezési szokások tiszteletben tartása. Mindenesetre az idézett forrásból az is tudható, hogy ekkor 64 fő az egylet tagjainak száma, elnöke Práger Sándor, jegyzője Kún Benő, pénztárosa Emszt Rezső, gondnoka Weinberger Jónás és Goldstein Izrael. A választmány tagjai: dr. Holländer Ignácz, Heiszler István, Schwarcz Ferenc, Szemző Lajos, Kálmán Dezső, Schön Vilmos. A Szent Egylet további sorsáról egyáltalán nincs forrásunk. Hazkora egylet A másik legrégebben keletkezett kiskunhalasi izraelita egylet, a Hazkora egylet2 0 alapszabálya2 az előzőhöz hasonlóan 1889-ben került nyilvántartásba. Valószínű, hogy ez a közösség is korábban létezett már, erre azonban csak utalásokat találhatunk a forrásokban, konkrét adatot nem. Az is a korábbi meglétére utal az egyletnek, hogy alapszabályát a Chevra Chadisáéval egy időben készítették és nyújtották be engedélyezésre, és kölcsönösen láttamozza a két egylet vezetősége a másikét. Ezt megelőzően azonban adatunk van arról, hogy a Hazkora egylet 1887. júliusában benyújtott egy alapszabályt, azt azonban a belügyminiszter nem láttamozta, mégpedig a kultusztárca negatív véleményére hivatkozva.2 2Ezt követően, valószínűleg ennek hatására került sor mindkét egylet alapszabályának összehangolt elkészítésére, egymás alapszabályának aláírására, s az ily módon elkészített doku192
