Szakál Aurél (szerk.): …Legyen világosság. Emlékkönyv a Kiskunhalasi Izraelita Hitközség 150. évfordulójára - Thorma János Múzeum könyvei 10. (Kiskunhalas, 2001)
A kiskunhalasi zsidóság életének keretei - Gszelmann Ádám: A Kiskunhalasi Ortodox Izraelita Elemi Népiskola
tesítőként az iskolában. Hentze Imre a III-IV. osztályosokat tanította hosszabb ideig az 1927- 28. tanévben. Dr. Dohány József főrabbi 1914-től állt a hitközség élén. Kiváló teológus és jogász. Mindkét területen maradandót alkotott. Emellett szívesen foglalkozott irodalmi, irodalomelméleti kérdésekkel is. Munkatársa volt több irodalmi lapnak és a Zsidó Újság című folyóiratnak. „Werther hatása a magyar irodalomra” című müve jelentős érdeklődést váltott ki.2 8 Fontosnak tartotta az iskolaügyet. Tudatosan keresett olyan tanítókat, kik nemcsak egyházi szempontból, de pedagógiai téren is megfelelőek. Elvárta a tanítóktól, hogy az iskolát teljesen nyitottá tegyék. A nem zsidó vallású tanulók felvételét is lehetővé tette. A végzett tanulókat inspirálta továbbtanulásra. Míg jelentős iskolaszervező elődje Szófer Sussmann rabbi a magasabb műveltség megszerzésétől az egyház ortodox elemeit féltette, Dohány rabbi nem riadt vissza a neológ elemektől az iskolai élet terén sem. Célul tűzte a tanítók elé azt, hogy az autoritás és a tradíció egyaránt helyet kapjon annak mindennapjaiban. Ehhez a programhoz keresett tanítókat. Megvált azoktól, kik nem fogadták el vagy nem váltották valóra elképzeléseit. Ebben keresendő a tanítók gyakori változásának oka is. 1924-ben meghívta a halasi ortodox elemi iskolához a fiatal, jól képzett, ambiciózus tanítónőt, Strasser Olgát, az első és második osztály vezetésére. E mellett a helybeli két polgári leányiskolában tanuló izraelita leányok hitoktatását is rábízta. Strasser Olga Dunapatajon született 1905. május 21-én. Kalocsán, az érseki római katolikus elemi népiskolai tanítóképzőben szerzett oklevelet 1923-ban. Később elvégezte a testnevelési főiskola továbbképző tanfolyamát is. Kecelen, az izraelita elemi iskolában kezdte meg pályáját helyettesítőként az 1923-24. tanévben. 1924. szeptemberében került Halasra, s itt dolgozott 1944. március végéig. 1932-ben férjhez ment Schütz Jenő zenetanárhoz. Egybekelési ünnepük 1932. októberben 27-én volt az izraelita templomban.2 9 Becsületes, szorgalmas, lelkiismeretes nevelő volt. A felügyeletet gyakorló állami tanfelügyelőség mindenkor elismeréssel nyilatkozott eredményes oktató-nevelő munkájáról. Jelentős szerepe volt abban, hogy a két világháború közötti időben a halasi izraelita elemi iskola színvonalas munkáját elismerték és az iskolát szívesen látogatták másvallású tanulók is. Jól beszélt németül is. A nehéz időkben is helytállt teljes sorsközösséget vállalva tanítványaival, azok szüleivel és a hitközség tagjaival. A harmadik és a negyedik évfolyamra járók tanítását 1928 szeptemberében Schönberger Samura bízta az iskolaszék. A vezető tanítói feladatkört is betöltötte. Hat pályázó közül esett rá a választás. Élettapasztalata, megfelelő szakmai múltja és gyakorlata emelte ki őt a többi pályázó közül. Barsfüssön született 1896-ban. Budapesten, az Izraelita Tanítóképzőben kapott jeles oklevelet 1915-ben. Még ebben az évben behívták katonának. Frontszolgálat és hadifogság után 1921 -ben tért haza, mint hadnagy. Pesten kezdte meg tanítói működését az 1921 -22-es tanévben. A következő két évet Szegeden és Szentgotthárdon töltötte az ottani izraelita elemi iskolákban. 1924-1928 között Esztergombon volt izraelita hitoktató. Halasra kerülését az iskolaszék megkönnyítette azzal is, hogy szolgálati lakást biztosított számára. Az egyházi telken lévő családi otthonban élt feleségével és két leánygyermekévei.3 °Az állam és az izraelita hitközség közötti megállapodás értelmében mindig csak egy tanító lehetett államsegélyes, azaz egy tanító fizetését biztosították állami költségvetésből. Erre Schönberger Samut jelölték ki. A másik tanító fizetését teljes egészében a fenntartó biztosította. Schönberger Samu maradéktalanul megvalósította dr. Dohány József főrabbi iskolakoncepcióját. Nem szolgai módon, nem a felettesnek engedelmeskedve, hanem meggyőződésből, a gondolatokkal való azonosulás révén. Ő maga is teljesen nyitott életet élt. Jó 177
