Jankó Ákos: Kiskun parasztverselők - Thorma János Múzeum könyvei 9. (Kiskunhalas, 2001)

Versek - Gyenizse Antal

Bezzeg, ha most széjjelnézek Kedves hazám rajtad,

Nem tűrhetem, nem tagadom, Szívem majd meghasad.

Nem látok én most egyebet Puszta sivatagnál,

Ahol voltak a szép erdők, Sárga siványoknál.

Szántó-vető szemeiből Sok könnyet facsartál,

Elvetette a sok magot,

Helyette csak gazt adtál.

Sír a szántónak a szíve,

Mikor látja munkáját, Elvesztette jószágának És magának falatját.

Kedves hazám, szép határom Jaj, de megrontattál, Hajdanában szépen díszlett Kalásztól elmaradtál.

Van tenéked szép határom Jó bortermő hegyed is,

Mi vidámítja szívemet,

Ha bár tépje bánat is.

Ha érik a szőlőgerezd,

Örül a munkáskebel,

Gondolja, hogy majd szüretkor Telve lesz minden kehely.

Ha megérett gerezdjeid Gazda vígan szemléli,

Víg kislányok kosarait Dalolva szedik teli.