Szűcs Károly: Lakatos Vince a fotográfus - Thorma János Múzeum könyvei 8. (Kiskunhalas, 2001)

Kronológia

1938 Boldizsár Iván biztatására összeállítja első szociográfiájának kéziratát, melyet a Cserépfalvi szándékozik megjelentetni. A népi-szociográfusok ellen folyamatban lévő bírósági perek hatására a kiadó eláll az írás megjelentetésétől. Ez a kézirat a Krónika a kun pusztákról című könyvben majd 50 év múlva jelenik meg.

Szeptember 23-án megszületik fia, Lakatos Iván - később jónéhány filmjének operatőre -, aki Boldizsár Iván után kapja keresztnevét.

1938-39 KMagyarA/m?zef (Boldizsár Iván lapja)vidéki munkatársa.

1939 Március 19-én, vasárnap délelőtt előadást tart a Magyar Rádióban „A magyar műveltség végvárai”címmel, amelyben bemutatja a puszták „kuItúrhőseit” a tanyai iskolásokat, ésa kultúra „őrtállóit”, a tanyai tanítókat.

Május 9. Részvételével megjelenik a Kunsági Napló (Kiskunhalas) első száma. Lakatos felelős szerkesztő.

1940 Május 7. A Halasi Újság első száma. A lap alapítója, főszerkesztője Lakatos Vince. Ez az első kiskunhalasi hetilap, amely rendszeresen közöl riport-és szociofotókat.

1941 Január: gr. Teleki Mihály miniszter a Löldművelésügyi Minisztérium selyemtenyésztési felügyelővé nevezi ki.

Lebruár 18-án Lakatos feladja a Halasi Újság főszerkesztői állását és Budapestre költözik, bártovábbra isazújság munkatársa marad.

Karácsonykor megjelenik első, önéletrajzi és szociográfiai elemeket tartalmazó elbeszélés kötete az Árva népem. Kiadója a Stádium Sajtóvállalalt Részvénytársaság, amely majd a többi, a negyvenes években megjelenő könyvét is gondozza.

1942 Június: Elnyeri Budapest székesfőváros Rákosy Jenő újságíródíját (egyetlen újságírói elismerése, amit életében megkap).

Első regénye a Zúg a nádas.

1943 Megjelenik második regénye, a Hatrongyos.

1944 Az Egykutyások c. elbeszéléskötetének megjelenése, majd harmadik regénye a Virrasztó fény címmel isa közönségeié kerül.

1946 Híradó és Dokumentumfilmgyárban dolgozik. Az év őszétől a Budapest Filmstúdió (Népszerű Tudományos és Oktatóstúdió) munkatársa. (Ezt követően felhagy a fényképezéssel és az irodalmi ambíciókkal, de korábbi szociofotói, mint vágóképek rendszeresen visszaköszönnek majd a kiskunsági témájú filmjeiben, irodalmi hajlamainak nyomát pedigaz általa írt filmforgatókönyvek őrzik.)

A rab fia című kisregény.

1950 Futóhomokc. filmje Karlovy Varyban díjat nyer.

1957 Kiskunsága, filmje

1958 Kiskunsági krónika című szociográfiájának megjelenése.

1969 Magánya, filmje

1971 Érdemes művész.

1972 \//VraszfóÁ;c.filmje. ABács-Kiskun megye művészeti díja.

1973 A Magyar Népköztársaság Kiváló művésze.

1974 KonokHomoka. filmje

1977 Hírmondó a. filmje

8