Szűcs Károly: Lakatos Vince a fotográfus - Thorma János Múzeum könyvei 8. (Kiskunhalas, 2001)
Az újságíró mint fotográfus
jegyzetek 1. Dr. Ádám Gyű la, a gimnáziumi osztálytárs visszaemlékezése. 2. Azoknak a kiskunhalasi hetilapoknak a megjelenési ideje, amelyeknek szerkesztője, főszerkesztője Lakatos Vince: Halasi Hírlap (1933 május 1939 június), Kunsági Napló (1939 július 1940szeptember), Halasi Újság(1940 május 1944június; Lakatosazalapítástól távozásáig, 1941 januárjáigfőszerkesztő). 3. A Halasi Hírlap 1933 augusztusi számaiban Medveczky Károly gazdasági főtanácsos - és felelős szerkesztő - a „Halasi homok hősei”címmel a gyümölcs és kertgazdálkodás úttörőiről íranekdotázó visszaemlékezéseket. 4. Lakatos első elbeszéléskötete, az Árva népem az 1938-ban összeállított, majd meg nem jelentetett szociográfiájának egyesszocio-novelláit teljes egészében tártál mázzá. 5. Magyar Kálmán (1907 nov. 30. Kiskunhalas-1983 dec. Paissac, New Jersey, USA) már 1926-ban készített családi és emlékfotókat 6x9-es gépével. Őt fotografálni Tóth Lajos, Budapesten élő vegyészmérnök rokona tanította. Magyar Kálmán 1938-ban a Szeged melletti Kiskundorozsmára költözött, és ezt követően valószínűleg megszakadt Lakatossal a munkakapcsolatuk. 6. Informátorom Magyar Lajos volt, aki Magyar Kálmán unokaöccse lévén a drogéristától magától hallotta a La katos Vi ncével ka pcsolatos történetet. 7. Szűcs Károly magnetofonos interjúja Lakatoslvánnal,1998.szeptember27-én. 8. A katalógust címekkel Lakatos Vince látta el, de végleges csoportosításukat és számozásukat, abban a sorrendben,ahogya könyvben istalálható, már Inkey Alice fotóművészvégezte. 9. Lakatos Vince szocio-novelláiban sok esetben idézi a Kiskunhalas környéki népnyelvet. Az idézetekben nem változtattam mega Lakatos által használt helyesírást. Az író a saját írásai kifejező erejének növelése érdekében, bizonyos kifejezések szavait egybeírt formában rögzíti. Lakatos egy olyan irodalmi nyelv szellemének megfelelően ír, amely alapja azélő beszéd. Ebből következik, hogy a helyesírás szabályait is nemegyszer ennek alárendelve alkalmazza. 10. Halász Balázs szóbeli közlése,aki La katos Vince kiskunságifilmforgatásainaktanyai kalauza volt. 11. Lakatos munkamódszerét jól példázza a „Hírmondó,, című filmje (1977), amelyben a rendező és Palatínus Mihály, azegyik utolsó mezőgazdasági bérmunkás bensőségesen, évődve beszélgetnek. 12. A napilapok érdeklődése az 1936-os év szociográfiáinak sikere kapcsán támadt fel. Lásd: Némedi Dénes: A népi szociográfia 1930-1938. Gondolat, Buda pest 1985.67-84.0. 13. A könyv egyes irodalmi részleteit Lakatos a később megjelenő novellás köteteiben használta fel. A tanulmány 1988-ban látott napvilágot a „Krónika a kun pusztákról” című poszthumusz kötetben - a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat kiadásában-, amely első része az 1938-as kézi rat egy részét foglalja magába. 14. Az 1937 nyarán Féja Géza Viharsarok és Kovács Imre Néma forradalom című szociográfiái kapcsán indított bírósági perek miatt nem jelenthetett meg Lakatos könyve. 15. Lakatosa Halasi Hírlap és utódlapjai hasábjain kiállta Magyar Élet Pártja mellett, de a pártba nem lépett be, mint ahogy egész életében nem volt egyetlen pártnak sem tagja. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az 1940 május 7- én, Lakatos Vince szerkesztésével induló Halasi Újság ekképp definiálta önmagát: A Magyar Élet Párt kiskunhalasi szervezetének, a halasi M.O.V.E.. Ébredő Magyarok Egyesülete és a1 Baross Szövetség halasi csoportjának lapja. 16. A Halasi Hírlap, 1939.február28-i számánakcímlapjánszerepeltTeleki Mihály szlogenje. 17. A Föld művelésügyi Minisztériumban selyemtenyésztési főfel ügyelői beosztást kapott. 20
