Szűcs Károly - Szakál Aurél: Kiskunhalas építészeti emlékei 1770-1945 - Thorma János Múzeum könyvei 7. (Kiskunhalas, 2001)
Középületek - Szűcs Károly: Közigazgatási épületek
Középületek KÖZIGAZGATÁSI ÉPÜLETEK A város központi magja, sok más településhez hasonlóan két párhuzamosan fejlődő pólus köré szerveződött. A szakrális pólust a református templom, az elkerített parókia és a körülöttük épült egyházi iskolák alkották. Tőlük délre helyezkedtek el a városközpont közigazgatási és kereskedelmi épületei, terei. A Fő utcán, a református templomtól átlósan, déli irányban található a klasszicista városháza, amelyet majd a 20. század elejétől körül vesz a Hikisch Rezső által tervezett szecessziós városháza és színház épülettömbje. Vele szemben áll a város legrégebbi világi épületmagját rejtő. ún. kisvárosháza épület. Mellette épült fel 1897-ben Kozits István városi mérnök tervei alapján az ún. Anyakönyvi épület emeletes tömbje, amit az 1970-es években szanáltak. A szecessziós városháza építésekor lebontották kalasszicista városháza mellett álló Nagyvendéglőt, valamint a városháza udvari telkét elfoglaló bekerített udvarokat, hevenyészett istállókat, boltokat és földszintes hatósági irodákat. Korszakunkban a református templom déli oldalán találjuk a piacteret, melynek két jellegzetes emléke a templom fala mentén elfektetett sötét gránittömb, az ún. szégyenkő, valamint a Fő utca - Keceli út sarkán található kút, az ún. város kútja. Kisvárosháza(15-17. kép) Köztársaság utca 1. A legrégebbi középület a kiskun járási kapitány székháza. Az 1796-ban épült görög boltok utcai homlokzatán boltíves tornác volt. 1850 körül a klasszicista átépítést követően nyerte el mai formáját. Védett műemlék. A puritán egy emeletes épület homlokzata három azonos méretű négyzetből áll. A középső, három ablaktengelyes, enyhén kiemelkedő rizalitot két- két tengelyes, azonos nagyságú négyzetek veszik körül. A vízszintes és függőleges tengelyek, a párkányok és lizénák vonalkódja a négyzet alapforma szolid variációit hozzák létre. Alapvetően nem befolyásolják a tömb arányainak nyugodt és kissé unalmas összhatását. Az írott források úgy említik az épületet, hogy az „úgynevezett kapitány lak, amelyben a Kis-Kun kapitányok lakása és hivatalos helyisége volt berendezve”.43 Később az 1850-es években ebben az épületben helyezték el a városi hivatalokat, valamint a dísztermet és a fogdát. A 19. században kvártélyház is volt.A század végén pedig egy ideig itt működött a kaszinó. Ma az önkormányzat irodái és párthelyiségek találhatók benne. Közismert neve: Kisvárosháza. 23
