Szűcs Károly - Szakál Aurél: Kiskunhalas építészeti emlékei 1770-1945 - Thorma János Múzeum könyvei 7. (Kiskunhalas, 2001)
Szűcs Károly: Szakrális épületek
6. A római katolikus templom, 1910 körül A lábazat és a főpárkány közti falmezőt a hosszanti irányú keretező motívumok három részre osztják. A két szélső mező szoborfülkéjében a névadó szentek homokkő-szobrát helyezték el, a középső, bejárati részen a kapu fölött pedig az alapításról megemlékező vörösmárvány dombormüvet láthatjuk, rajta az országcímert tartó két angyallal. A párkányzat fölött volutás oromzatból magasodik a hagymakupolával fedett, órapárkánnyal díszített torony. Az épület nem különlegesebb, mint általában a jól bevált kamarai típustervek. Helyi sajátosságnak tarthatjuk a templom névadó szentjeinek megválasztását. Az egyházalapító Szent Péter és Szent Pál atyák szobra a homlokzaton a halasi katolikus egyház újraalapítására hívta fel a figyelmet, de hasonlóan manifesztatív jellegű volt Mária Terézia alapító emléktáblájának elhelyezése is. Baranyi László plébános javaslatára „Az egyházközség képviselő-testület 1934. december 13-án elhatározta, hogy az ezer embert befogadó ősi templomot ... kibővíti oly méretűre, hogy a kibővített templom 3000 embert képes legyen befogadni.”3 'Az építkezés 1937 márciusában kezdődött Fábián Gáspár budapesti műépítész tervei szerint. A kivitelezéssel Kapuvári Gusztáv budapesti építészt, valamint Menczer Henrik és Tóth Lajos halasi építészeket bízták meg.3 2Az új tervek változatlanul hagyták a homlokzatot és a templomhajót a negyedik pillérig. A kripta betemetését és az apszis elbontását követően a negyedik pillértől induló kereszthajót, és két oldalról egy-egy sekrestyével körülvett új apszist építettek. Tóth Lajos tervei alapján ekkor készült a homlokzat előtti lépcsőfeljáró és az utcától elválasztó támfal is. A régi épület szellemét követő bővítést befejezve, a templomot 1940. októberében újraszentelték. Az utolsó jelentős változás a mennyezeti freskók elkészülése volt 1944 tavaszán és nyarán. A templom belsejének díszítőfestő munkáit és képekkel való kifestését Karol Malczyk és Pawlik Milanda lengyel menekült festők végezték el az egyház nagy megelégedésére.3 3 15
