Szakál Aurél (szerk.): Bodor Miklós - Thorma János Múzeum könyvei 6. (Kiskunhalas, 2001)

Bodor Miklós grafikai életműve

met, arra, ami a grafikai lapokat látva egyértelműen kitűnik. Bodor Miklós olyan soroza­tokban, olyan művészeti "rekonstrukciókban" gondolkodik, melyek elemei egy konkrét földrajzi tájhoz köthetők; a földrajzi táj és az ott élő emberek kapcsolatát mutatják be. Bodor Miklósra megtermékenyítő hatással volt Petőfi szelleme, ám a költő lírája kevésbé az Alföld végtelenségének élményével hatott rá, mint a környezet és a személyes emlékek bensőséges összekapcsolása által. Képein az elmúlt korok irodalmi, tárgyi jeleinek, valamint a táj karak­terének megörökítésére, összetársítására, azaz egy montázs alapú képmetafora létrehozására törekedik. Ez a felfogás képezi érett grafikai stílusa alapját. A Petőfi-ciklus első sorozatának9 egyik legjellemzőbb darabj a a,, Fürdik a holdvilág az ég tengerében ” c. Petőfi vers illusztrá­ciója, amely betyárfiguráját Bodor saját arcmásaival rajzolja meg. A pusztába kiűzött sze­génylegény hosszúnyelű fokosára támaszkodva mondja: ,, Elmennék én haza, itt hagynám ezeket, örömest itthagynám, de mostmár nem lehet. ” Bodort — a költő sorait idézve: - nyil­vánvalóan a kitaszítottság a meg nem értésből adódó rebellis dac motiválja, amely művészi attitűdjét akkoriban, de később is jellemezte. A korszak további kiemelkedő alkotásaiként említhetjük a „Sárkányok Móricgát fölött”, illetve „A kút, amely tej helyett arzént adott” című kompozíciókat, valamint a „Csillag utcában ” és a „Gatyás Szabó háza ” képvariációit. Bodor 1972-73-ra kialakítja és következetesen alkalmazza a folyamatos kontúrvonalra és a látvány lényegi elemeinek kiemelésére alapozott rajzstílusát, amely mellőzi az árnyékolást és a tónusok használatát. A lényeg megragadását a tapasztalati látvány arányainak megbon­tásával és egyes függetlenített valóságelemek kiemelésével illetve egymásba csúsztatásával oldja meg. Ez utóbbinál nyilvánvaló Vajda Lajos montázsainak hatása, míg a vonalak folya­matosságára alapozott, kontúros rajzstílusát mind a népi faragások, mind a szerkesztett műszaki rajzok tiszta, lényegre törő vonalképe ösztönözte. 1975-ben elvállalja a kiskunmajsai Ifjú Gárda Művelődési Ház igazgatói teendőit. Az itt eltöltött öt év alatt említésreméltó grafikusi tevékenységet nem folytat. Kiállításokon a régi müveit szerepelteti. Mint utóbb kiderült a feltöltődés az útkeresés, továbblépés keresésének évei voltak ezek. Egy határozott, és az egész életét megváltoztató váltás - egy új, ösztönző kapcsolat - kell majd ahhoz, hogy a korábban felhalmozott vizuális élmények, grafikai tervek alapján azonnal és óriási mennyiségben új grafikák szülessenek. Ez azonban csak a következő periódusban következik be. Kiskunmajsai éveiből a népművelő és kultúrmene- dzseri tevékenysége hagy nyomot. Az országos figyelem középpontjába állítja Járitz Józsa és Konecsni György műveit, melyek korábban a majsai helytörténeti gyűjteményben elfe­ledve porosodtak. A művelődési házban színházi- és előadó esteket, koncerteket szervez. így kerül kapcsolatba Matúz József fuvolaművésszel, a kortárs magyar zene jeles képviselőjével és Csoóri Sándor költővel, akik ha áttételesen is, de ösztönző befolyással voltak alkotói hitére. Életét és művészetét befolyásoló sorsdöntő találkozásra 1979-ben, a Kiskunmajsához közel eső Szánkon kerül sor. Egy magánlakásban a házigazda kérésére lakástárlatot rendez saját müveiből. A kiállítás ideje alatt közelebbi ismeretségbe kerül egy több gyermekes asszonnyal, Zsófival.1 °A találkozást követően egyre biztosabban érezték, hogy egymástól mindketten azt a megértést és ösztönző erőt kapják, ami házasságukból addig hiányzott. Az ismerősök rosszallása ellenére úgy döntöttek, hogy mindenüket feladva egy új, közös életet kezdenek. 1980-tavaszán Móricgát határában vettek egy tanyát és kiköltöztek a pusztába. A nehézségek ellenére itt Bodor azonnal otthon érezte magát: „Olyan a házikó fekvése, hogy egyik oldala egy zsombékos, vizenyős rétre néz, a másik irányban pedig hosszan terpeszke­dik a királydinnyés homok. Valahogy mindig benne éreztem magam ebben a tájban, mert... ez képes engem visszatükrözni, ez ad biztonságot. Nem rendezek én látványos kivonulást a 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom