Szakál Aurél (szerk.): Péter család - Thorma János Múzeum könyvei 5. (Kiskunhalas, 2000)
Ferró Róza: Családfa a nemes kiséri Péter családról
teljes erejében ragadta el a halál 1887-ben. Feleségétől Posztóczky Rózától (? - ?) gyermekei nem maradtak. 2. Mészöly Béla (1848 - 1903), gazd. intéző. Felesége Ruisz Vilma (? - ?) 3. Mészöly Ferenc és Keszey Julianna gyermekei: 5. Mészöly Gábor (1872 - 1860). Felesége Mészöly Lídia (1786 - 1865). Esküvő 1810. 6. Mészöly Zsuzsanna (1784 - ?) 4. Mészöly Sámuel és Mészöly Eszter gyermekei: 3. Mészöly Bálint (1813 - 1888) 4. Mészöly László (1821 - 1892), honvéd huszár százados. 3. Mészöly Gergely és Tóthy Zsuzsánna gyermekei: 4. Mészöly Zsigmond (1751 - 1809), Szilas-Balhás. Felesége Panda Lídia (1755 - 1809) 5. Mészöly Gergely (1753 - 1819). Felesége Hollósy Judit (1764 - 1828) Gyermekeik: 1. Mészöly János (1786 - 1806) 2. Mészöly Antal (1791 - 1837), szolgabíró. Felesége Domokos Krisztina (?-?) 3. Mészöly András (1793 - ?), ref. lelkész, Tabajd. Felesége Medgyessy Judit (? - ?) Gyermekeik: 1. Mészöly Pál (1839 - ?), ref. lelkész. Felesége gárdonyi Farkasdy Laura (? - ?) Gyermekeik: 1. Mészöly Endre (? - ?), járásbíró. 2. Mészöly Pál (? - ?), ügyvéd. 3. Mészöly Gedeon (Tabajd, 1880 június 10. - Budapest, 1960. május 29.), nyelvész, műfordító. Új Magyar Irodalmi Lexikon: Középiskolát Nagykőrösön, egyetemet Kolozsvárt és’Bp.-en végzett, 1903-tól Kunszentmiklóson gimnáziumi tanár, 1915-től az MTA Kézirattárának munkatársa, 1922-től egyetemi tanár Szegeden, 1940-től Kolozsváron, 1944-1958 között újból Szegeden. 1913-ban az MTA Sámuel díját kapta, 1921-1949 között az MTA lev. tagja, 1952-ben a nyeltudomány doktora, 1989-ben posztumusz visszaállították MTA tagságát. Irodalomtörténeti, stílustörténeti munkákkal, nyelvemlékek tanulmányozásával és közreadásával kezdte pályáját. Fordított görögből, latinból, franciából, oroszból; Életrajzi regényt írt Csokonairól, Tótágas című szatirikus vígjátékát a szegedi színház mutatta be 1927. máj. 27-én. 1941-1944-ben szerkesztette a Nép és a nyelv c. folyóiratot; Több régi magyar író művét rendezte sajtó alá. Művei: Tinódi Sebestyén, Nagykőrös, 1906; Bécsi kódex kiad., 1916; A Halotti Beszéd hangtörténeti és alaktani sajátságai, Szeged, 1926; Pálóczi Horváth Ádám énekes könyve, uo., 1930; Földiekkel játszó ..., r., 1935; Fran Toussaint, Gyönyörűségek kertje, ford., 1936; Rogérius Siralmas éneke a tatárjárásról, ford., 1939; Nyelvtörténeti fejtegetések a Halotti Beszéd alapján, Szeged, 1942; Az Ó-magyar Mária-siralom nyelvtörténeti és stílustörténeti magyarázata, Kolozsvár, 1944; PUSKIN: Anyegin, ford., 1944; RACHINE: Phaedra, ford., Szeged, 1949; Ómagyar szövegek nyelvtörténeti magyarázatokkal, 1956; Népünk, nyelvünk, vál. tanulmányok, szerk. Szatmári István, 1982. Gyermekük: 1. Mészöly Dezső (Budapest, 1918. augusztus 27. - ) író, műfordító, irodalomtörténész. Új Magyar Irodalmi Lexikon: Szegeden és Sárospatakon járt gimnáziumba 1936-40-ben a bp.-i ref. teológián, 1940-42-ben Párizsban tanult. 1941-ben bölcsészdoktorátust szerzett a kolozsvári egyetemen. 1946-tól a Nemzeti Színházban segédrendező, dramaturg. 1949-1959 között a Madách Színházban dramaturg. 1951-54-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított. 1963-tól 1978-ig a Magyar Televízió munkatársa volt. József Attila-díjas (1953), a Palmes Academique lovagi fokozatának (1988) tulajdonosa, Kossuth-díjas (1999). Shakespeare és Moliére átültetésében és értelmezésében jelentősét alkotott. A tévé Lyukasóra c. műsorának vezetője. Művei: Villon Magyarországon, tan., 1942; Villon Testamentuma, tan., 1943; Legenda a 95
