Szakál Aurél (szerk.): Péter család - Thorma János Múzeum könyvei 5. (Kiskunhalas, 2000)

Ferró Róza: Családfa a nemes kiséri Péter családról

halasi polgár 1905-ben lakóházát nagy telekkel és tizenötezer korona készpénzt hagyományozott a városra azon kikötéssel, hogy az örökké egy menház célját szolgálja. Ezen épületet átalakítva és egy új szárnnyal bővítve 1925-ben, mint Bessnyey István közkórházat megnyitották.

2. Bessenyei Ferenc (Kiskunhalas, 1840. június 14. - Budapest, 1904. december 21.), politikus. Keresztszülők Nemes Varga Nagy István és Nemes Péter Judit. (Révai Nagy Lexikon 3. Bp., 1911; Nagy Szeder István 1936.; Révai Új Lexikon 2. Szekszárd, 1998.): A pesti tudományegyetemen jog-és államtudományi doktori oklevelet szerzett (1866?). Temesvárott gyakornok (1866-1867), aljegyző (1867-1871), főjegyző (1871-1875), ügyvéd (1875-1883), Temes vármegye főszolgabírája (1883-1892), országgyűlési képviselő (Szabadelvű Párt, Kisbecskerek 1891-1901). A Pesti Napló (1867-től) és a Hon vidéki tudósítója, a Temesvarer Zeitung (1869-1871) és a Temesi Lapok munkatársa (1872-től), utóbbi szerkesztője (1874-től). Adomákat írt a Borszem Jankóba is. Sírja Kiskunhalason.

3. Besenyei Zsuzsanna (1842. december 26. - ?). Keresztszülők Hites-ügyvéd Nztes Deák Péter és Pethő Zsuzsanna. Férje Hoffer Endre (Büdösfa, 1836. január 2. - Palics, 1915. augusztus) (Nagy Szeder István 1936. 94-95.): Hoffer Endre (nagyschawnicai) állami főreáliskolai igazgató. A gimnáziumot Nagykőrösön és Kecskeméten, a jogot magánúton végezte. 1859-ben Pesten ref. lelkésszé avatták, 1896-ben bírói vizsgát tett. Gimnáziumi tanár volt 1856-57-ben Kecskeméten, 1857-60-ban Halason, 1860-74 Nagykőrösön. Halasi tanár korában nőül vette szapi Bessenyei Károly és neje Péter Julianna leányát, Zsuzsannát s így halasi birtokos, lakos lett. 1874-től a szegedi állami főreáliskola tanára, 1876 óta pedig igazgatója volt. 1915 augusztusban hunyt Palics fürdőn, Halason temették el. (Cikkei: Nagy Szeder István 1936. 95.) Hoffer Endre és Karacs Teréz kapcsola-táról (Sütő József 1995. 44.): „Karacs Teréz 1877-ben került Halasra (1877 - 1885). Ide kerüléséhez tudnunk kell a következőket. Halashoz ekkor már többszörös, meleg rokoni szálak fűzik, vonzzák. Szilády Áron - a nevelési elveinek megfelelően - az elemi iskolákat átadta a városnak 1873-ban, s ettől kezdve mintegy a fiúgimnázium párjaként felsőbb leányiskola működik Hoffer Mária és Teréz nevelőkkel. A „Hoffer-kisasszonyok” Hoffer Endre, az egykori halasi gimnáziumi tanár (1857 - 1860), a Karacs-unoka leánytestvérei. Hoffer Endre itteni tanárkorában vette feleségül a jómódú Bessenyei Júliát, ami által halasi földbirtokos lett, a tekintélyes Bessenyei és Péter családok rokoni körében. Halasról ugyan Szegedre került főreáliskolai tanárnak, majd igazgatónak, de szívvel-lélekkel halasi maradt. Bizonyára a szünidők nagy részét itteni családirokoni körben töltötte. Itt is van eltemetve. Sírja, emlékoszlopa ma is megtalálható a református temetőben levő Hoffer-sírkertben. Hoffer Máriát és Terézt tehát bizonyára Hoffer Endre ajánlatára fogadják mint testvéreit, szívesen és örömmel Halasra. Fentebb jeleztük, hogy a pesti Karacs- házban lakott egy időben Katona József is. Ezzel kapcsolatban érdemes egy halasi rövid kitérőt tenni. Ugyanis itt az ötvenes években egy alkalommal Orosz László tartott előadást Katona Bánk bánjáról. Az előadás után felszólalt Hoffer Imre ny. pesti felsőipari iskolai tanár, Hoffer Endre fia. E kis epizód után térjünk vissza Karacs Teréz Halasra jöveteléhez. Az eddigiekből láthatjuk, hogy ide nemcsak neveltjei, unokahúgai, hanem a Bessenyei- és Péter-familiák rokoni kötődései is vonzhatják.”

3. Besenyei Zsuzsanna és Hoffer Endre gyermekei:

1. (nagyschawnicai) Hoffer Imre (Szeges, 1877. július 27. - 1963) (Nagy Szeder István 1936., 95.): Nyugalmazott felső építőipari iskolai tanár, halasi családból származott, s itteni földbirtokos, született Szegeden, 1877. július 27-én, középiskoláit a Szegedi, Verseci, Nagyszebeni szász főreáliskolákban, egy évet Franciaországban a Belforti Lyceumban végezte, s Szegeden tett érettségit, építész, mérnöki oklevelet nyert Budapesten 1899-ben. Mint állami ipari szakoktatási tanár működött a budapesti felső, temesvári fa és fém, szegedi felső, s 1914-től a budapesti felső építőipari szakiskolánál, s 1929 óta nyugalomban van. Világháborúban 1914-18-ban mint tüzér százados vett részt. (Munkái: Nagy Szeder István 1936. 95). Felesége Zigler Erzsébet (? - ?) Gyermekeik:

184