Szakál Aurél (szerk.): Péter család - Thorma János Múzeum könyvei 5. (Kiskunhalas, 2000)
Ferró Róza: Családfa a nemes kiséri Péter családról
1921-ben megindította és szerkesztette a Társadalomtudományt, majd a Szegedi Tudományos Könyvtárat, szerkesztette a Nékünk és Nyelvünk folyóiratot, s 1930-ban részt vett a Szegedi Alföldkutató Bizottság alapításában. Szóval igazi tudós volt, önálló gondolkodású és elmélyedő. A Magyar Társadalomtudományi Társulat 1934-ben a legritkább kitüntetésben részesítette, mikor tiszteleti tagjává választotta. Felesége Graul Irén (1889 - ?). Dr. Graul József (Kiszombor, 1852 - Budapest, 1928), kincstári jogügyi főtanácsos és Bischitzky Gizella (Nagykikinda, 1862 - Budapest, 1936), leánya. Esküvő 1910. október 21. Budapest. Gyermekeik: 1. dr. Bibó István (Budapest, 1911. augusztus 7. - Budapest, 1979. május 10.) 62. kép. Jog- és államtudományi doktor, az utóbbiból kormányzógyűrűvel. Áll. ösztöndíjjal kiküldetvén, 1933-34-ben Bécsben, majd 1934-35-ben Genfben folytatott tanulmányokat. 1941 óta az igazságügy-minisztériumban titkár. 1940-ben a szegedi, majd kolozsvári egyetem magántanára jogfilozófiai tárgykörből. (Magyar Életrajzi Lexikon 1978-1991. A- Z. Akadémia kiadó Bp. 1994.): „Bibó István jogtudós, filozófus, szociológus, politikus, egyetemei tanár, az MTA tagja. Szegedi Tudományi Egyetemen végzett. 1945-ben Erdei Ferenc belügyminiszter a közigazgatási főosztály vezetését bízta rá. 1948-49 után kivonult a közéletből, 1951-56 között a Bp.-i Egyetemi Könyvtár munkatársa volt. 1956. okt. 31-én Petőfi Párt néven újjáalakult Nemzeti Parasztpárt V.B. tagja lett. 1956. nov. 2-4. között Nagy Imre kormány államminisztere. 1957. máj.-ban letartóztatták, 1958. aug.-ban életfogytiglani börtön büntetésre ítélték. 1963-ban helyezték szabadlábra. 1971-ig nyugdíjba vonulásáig a KSH könyvtárosa volt.” Az 62. kép. Borbíró Virgilné Graul Adrienn (1896-1973) Bibó István nagynénje. Bibó István (1911-1979). Ravasz László (1882-1975) Bibó István apósa. Kb 1960 165 61. kép. Bibó István (1877-1935). Kb 1930
