Szakál Aurél (szerk.): Péter család - Thorma János Múzeum könyvei 5. (Kiskunhalas, 2000)
Ferró Róza: Családfa a nemes kiséri Péter családról
Judit örökébe lépett, s rá szállt a Fő-utcában az a szép úriház, mely vétel útján került Török Elek kezében, de eredetileg Péter Imre (1765-1839) táblabírónak, a Bibó család anyai ősapjának háza volt. 2. Bibó György és Zseni Róza gyermekei: 1. Bibó Róza (1865. augusztus 29. — ?). Fiatal korában rendkívüli szépségével tűnt ki. Férje dr. Sass Elemér (1857 — 1889), kir. alügyész. Esküvő 1884. aug. 30. Tanúk: Szeremley Lajos kir. táblabíró és Bibó Dénes birtokos. Bibó Róza özvegyen Budapesten I. Bors u. 5-ben lakott. 2. Bibó Ida (1867. június 13. — Budapest, 1935. december 1.). Ida az önfeláldozó édesanya, hűséges feleség valóságos megtestesítője volt. A Kerepesi-úti temetőben nyugszik, 3/48 parcella 1 sor 3 sz. fehér márvány, címeres sírkő alatt. Férje dr. szemerjai Szász Károly (1865. november 11. — 1950. március 21.). Esküvő 1891. szeptember 17. Tanúk: Szász Domokos erdélyi ref. püspök és Bibó Dénes földbirtokos. 3. Bibó Kornélia (1869. június 3. - Budapest, 1931. február 13., májrák). A halasi kriptában pihen. Férjei: 1. újverbászi Kármán Dezső (1868 - 1910. október 26.), Bp., földbirtokos. Esküvő 1894. június 3. 2. nemes Nagy Ákos (? — ?), határrendőségi kapitány. Esküvő 1917. december 6. Elváltak. Kornélia a Képviselőházban lett tisztviselőnő. 4. Bibó Vilma (1872. október 21. — Kolozsvár, 1905. március 27.). Éleseszű, művelt asszony. Tetemét a halasi kriptába szállították. Férje dr. Erdélyi Pál (1864 - 1936), neves irodalomtörténetíró, a kolozsvári egyetemi könyvtár igazgatója. Esküvő 1896. október 24. 8. Péter Zsuzsanna és 1. Bibó Károly gyermekei: 3. Bibó Karolina (1832. január 28. - ?). Keresztszülők Baur Mihály és Fridrich Borbála. 4. Bibó István (1833. szeptember 25. - Budapest, 1910. június 3.). Keresztszülők Péter Ferenc assessor és Hollósy Filep Katalin. A gimnáziumot részint Halason, részint Pesten végezte. Jogi tanulmányát a pesti egyetemen végezte, s itt tette le 1860-ban jeles eredménnyel a bírói és közigazgatási államvizsgákat. Két évi gyakorlat után pedig 1862-ben előbb a köz-, majd 1863-ban a váltóügyvédi diplomát szerezte meg. 1862-67-ig volt Lacháza r.t. város főjegyzője, 1867-71. jászkunkerületi táblabíró, 1871-81. kecskeméti törvényszéki bíró, 1881-91 -ig a budapesti kir. tábla bírája, 1891 -99-ig, nyugalomba vonulásáig, a kir. kúria bírája. Felesége Talányi Vilma (1851. november 22. - 1922. október 21.). A farkasréti temetőben temették el. Szülei Talányi (Trefler) János orvos (1811 - 1874) és Karhecz Apollónia (1825 - 1888). Esküvő 1870. novemberében Kunszentmártonban. Bibó István igen jó kedélyű ember volt, ő mentette át az utókor számára Halas régi társadalmának anekdotakincsét. Felesége jóságos, szelíd asszony, ki a nagy korkülönbség ellenére is férjével boldog családi életet élt. István Budapesten agyvérzésben halt meg, mely fia eljegyzésén érte utói. A halasi kriptában pihen. Gyermekeik: 1. dr. Bibó István (Kecskemét, 1877. július 23. - Szeged, 1935. szeptember 10., agyvérzés) 61. kép A halasi kriptában temették el. Az érettségi után a budapesti egyetem jogi karára iratkozott be. Az ifjúsági életben tevékenyen részt vett. Később a bölcsészeti karra iratkozott, s hamarosan megszerezte a bölcsészeti doktorátust. Ebben a szakban talált önmagára, s filozófiai tanulmányaiba egyre jobban elmélyedt. 1910-15 között a kultuszminisztériumban s. fogalmazó, 1915-18-ig fogalmazó, 1918-19-ig s. titkár, 1919-20-ig titkár, 1920-22-ig a Múzeumok és Könyvtárak országos felügyelője. 1922-23-ig iskolán kívüli népművelési főfelügyelő, min. o. tanácsosi 1923- 30-ig miniszteri tanácsos, 1924-ben meghívás folytán a szegedi egyetemi könyvtár igazgatója lett, s ez maradt haláláig. Eleinte filozófiával foglalkozott, majd mindinkább az etnológia felé fordult, s egyre másra jelentek meg mélyen szántó tudományos művei. Főleg a magyar lélek problémái érdekelték. 164
